Nincs több növekedési tartalékunk

Az ipari termelés mintegy kétszázalékos csökkenése, a beruházások visszaesése és az export visszafogott üteme miatt az első fél évben 1,9 százalékos növekedést sikerült elérnie a magyar gazdaságnak a tavalyi év azonos időszakához képest. A statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai szerint a kedvező időjárásnak köszönhető jó mezőgazdasági termés segítette ki a hazai GDP-t.

Pusztán a gazdasági szempontból gyatra tavalyi év alacsony viszonyítási szintjének és az idei kedvező időjárási viszonyoknak köszönhető, hogy statisztikailag „élénkülést” ért el a magyar gazdaság 2008 első felében. A hagyományosan húzóágazatnak számító ipar gyengélkedése, a beruházások visszafogása, az export ütemének lelassulása és a szolgáltatószektor egy helyben járása miatt mindöszsze 1,9 százalékos elmozdulást mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap nyilvánosságra hozott, az első fél évre vonatkozó bruttó hazai termék (GDP) adata. A recesszióhoz közelítő magyar gazdaság egész éves várható teljesítményét egyre több elemző lefelé módosítja, s a többség ma már csupán két százalék körüli, a régióhoz képest nagyon szerény mértékű emelkedést jósol 2008-ra.
– A magánszektor teljesítménye továbbra is gyenge, s nem képes érdemi bővülést felmutatni – áll az OTP Bank elemzésében, amely leszögezi: a külpiacaink lelassulása miatt gyengébben teljesítő exporttól egyetlen ágazat sem volt képes átvenni a húzó szerepet. Az MKB Bank a kedvezőtlen adatok ismeretében 1,7 százalékra csökkentette a 2008-as növekedésre vonatkozó becslését, s jövőre is csak jóval három százalék alatti bővülést vár. A megfeneklést mutatja, hogy az ipari termelés – ezen belül főként az építőipar – visszaesése mellett a lakossági fogyasztás is csak nagyon enyhén emelkedett, amely a reálbérek alacsony növekedésével magyarázható. Kedvezőtlen fordulatnak számít, hogy az import immár meghaladja a hazai kivitel ütemét, s az európai gazdaságok felvevőképességének csökkenése miatt exportlehetőségeink az év hátralévő részében tovább romlanak. Az egyetlen pozitív tényező a mezőgazdaság 33 százalékos megugrása volt, ez azonban a tavalyi év aszály- és fagykáros, kiugróan rossz terméséhez viszonyított szám.
A távirati irodának nyilatkozó londoni elemzők szerint Magyarország az eurózóna keresletétől közvetlenül leginkább függő térségi gazdaságok egyike, s az euróövezet lassulása máris látszik a tegnap közzétett adatokon, elsősorban az ipari termelés meredek zuhanásán. A megkérdezett közgazdászok az idén két százalék körüli éves növekedésre, s hosszú távon nagyon lassú kilábalásra számítanak.
– Az első fél év gyenge teljesítménye összhangban van a reális várakozásokkal – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdászprofesszor, aki hangsúlyozta: a jegybank elemzőinek és azoknak a gazdaságkutató intézeteknek lett igazuk, akik már év elején is csak kétszázalékos elmozdulásra láttak lehetőséget. Az akadémikus hangsúlyozta: a hazai összterméknek mindössze négy százalékát adja a mezőgazdaság, amely „nem tud annyira javulni, hogy a többi szektor lanyha teljesítményét ellensúlyozhatná”, így nem reális pusztán az agráriumtól csodákat várni.
A közgazdászprofesszor szerint a hitelfelvételi lufi kipukkanásával a háztartások fogyasztása sem emelkedhet érdemben, a külpiaci kedvezőtlen változások pedig az exportlehetőségeket korlátozzák.
– A kétszázalékos emelkedésből a lakosság legnagyobb része nem érez semmit, mivel a beruházások csökkennek, s visszaesett a foglalkoztatottság is – mondta a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára.
– A gazdaság hibernált állapotba került, s a lehűtöttség tartóssá vált, a növekedési tartalékok elfogytak – mondta az egyetemi tanár, aki szerint a legfőbb gond a gazdaság szerkezeti problémáinak megoldatlansága, amelyre az európai lassulás csak rátesz egy lapáttal. A kilátásokkal kapcsolatban Csaba László elmondta: sem jövőre, sem 2010-re nem várható jelentős felgyorsulás a szükséges gazdaságpolitikai lépések elmaradása esetén.