Színházak, prímások

Úgy tűnik, a szabolcsi megyeszékhely átvette a VII. Vidor Fesztivál hangulatát. Mosolygó emberek várják a fejleményeket: van, aki az utcaszínházi Betyárvirtusra, van, aki a bohócokra kíváncsi, de a legnagyobb érdeklődést mégis az esti színházi versenyprogram váltja ki. Nyári zakós férfiak, virágos szoknyás nők állnak a Móricz Zsigmond Színház előtt.

Pethő Tibor
2008. 09. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vidoros aszfaltfirkák fogadják a modern vonalú vasútállomásról a nyíregyházi ősz eleji dunsztba, a bágyadt szürkületbe kilépő vendéget. A rajzokhoz csatlakozó szövegek többnyire idézetek, a szerelemről szólnak, s megmelengetik az érzelemre és ellágyulásra amúgy is hajlamos szívet. Karácsony Benő, Széchenyi gróf, Dosztojevszkij, Paul Géraldy szerepel többek között a lassan hűlő betonszőnyegen.
Mintha a szerelem valóban alapvonása lenne a fesztiválnak, ami vígjátékok esetében érthető is. Találkozhatunk sok viszontagság után beteljesült (Nagy Ignác Tisztújítás), becsületből, büszkeségből elfogadott, majd visszautasított (Molnár Ferenc Olympia) szerelemmel, érzelmi háromszögtörténettel (Csehov A szerelmes hal), félig tréfásan, félig csúfondárosan egymásra találó boldog párokkal (Oscar Wilde Bunbury). Van kivétel is, ahol szó sincs szerelemről: ilyen például Garaczi László Plazmája, amelyet a KoMa Társulat hozott el Pestről, meglepően jó feldolgozásban, talán többet kihozva a darabból, mint amire az író gondolt volna.
Közbekiabálós utcaszínház fogadja a délutáni sziesztája után sétájára induló embereket: a kiskunfélegyházi Langaléta Garabonciások Rózsa Sándora ugratja (fa)lováról az összegyűlteket, s teszi próbára furfangoskodásával a nézők türelmét. A Bab Társulat Budapestről pedig Műtétet (avagy bolondtalanítást) végez, a szereplők megkísérlik eltávolítani azokat a dolgokat a világból, amelyek az emberiség betegségeit okozzák.
Este komoly konkurenciát jelent a színháznak a rendhagyó prímástalálkozó a Kossuth téren. Dresch Mihály, a Csík zenekar szaxofonosa, a cimbalmos Balogh Kálmán, az eredetileg énekes-gitáros, a VHK-ból és a Barbaróból ismert Both Miklós játszik népzenét, természetesen ki-ki a saját hangszerén. A kíséretet a hagyományos népi hangszerek legjobbjai adják, a „koncertmester”, Lakatos Róbert, a RÉV zenekar vezetője, de itt van Pál István „Szalonna” is.
A versenyprogram is megállja a helyét: Nagy Ignác Tisztújítását az Új Színház hozta el a fesztiválra. A szereposztás pazar: Györgyi Anna, Pokorny Lia, Eperjes Károly, Hirtling István és Botos Éva teszi vidorrá a darab után szinte nótázva távozó közönséget.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.