Furcsa lépésre szánta el magát Arató Gergely. A politikai államtitkár tanévkezdő összegzésében letagadta azokat a pedagóguselbocsátásokat, amelyeket a minisztérium egy hónappal ezelőtt lapunknak írásban elismert. Arató az előző évekhez képest nyugodtabb, kiszámíthatóbb tanévkezdést ígért, mert szerinte az idén nem lépett életbe olyan új intézkedés, amely alapvetően érintené az iskolák életét. Azt állította: az augusztus 27-ig befutott adatok szerint a nyári szünetben a 170 ezer pedagógus közül 391-nek szűnt meg a munkaviszonya. A hétezer oktatási intézmény közül 94 oktatási azonosítóját vonták be, de csak 14 szűnik meg, a többiek tagintézményként működnek tovább. A tagintézmények közül 175-öt zárnak be. Arató állítása szöges ellentétben áll az oktatási tárca lapunk augusztus eleji kérdésére küldött írásbeli válaszával. Akkor a tárca úgy tájékoztatott: 2008. május 20. és július 28. között 2043 pedagógus és 300 szakértő vesztette el az állását. Ez a szám növekedhet, hiszen az iskolák augusztus végéig dönthetnek az átszervezésekről és a leépítésekről, de az nem túl valószínű, hogy a júliusban elbocsátott kétezer pedagógust augusztusban visszavették.
Az ellenzék és az érdekvédők nem osztják az államtitkár megnyugtató szavait. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint szeptembertől folytatódik a forráskivonás az oktatásból, és újabb pedagógus-elbocsátásokra is számítani kell.
*
Pokorni Zoltán leszögezte: a megszorító intézkedések fő vesztesei a gyerekek, akik egyre nagyobb létszámú osztályokban, egyre meszszebb lévő iskolákban kénytelenek tanulni, miközben szüleik mind nehezebben tudják számukra biztosítani a tanuláshoz szükséges feltételeket. Az Orbán-kormány oktatási minisztere szerint a megszorítások odáig vezettek, hogy a korábban ingyenes szakkörök, szabadidős és sportfoglalkozások, valamint művészeti képzések jó részéért fizetni kell, az iskolai korrepetálások helyét pedig egyre gyakrabban veszik át a fizetős magánórák. Rámutatott: Magyarország erejéhez mérten is kevesebbet költ az oktatásra, mint a többi OECD-ország. Kitért arra, hogy az elmúlt négy évben 700 állami óvodát kellett összevonni, s ebből 250-et teljesen megszüntettek, ennek következtében ezer óvónő vesztette el az állását. Az összevonások 800 iskolát érintettek, közülük háromszáz végleg bezárta kapuit, és ez eddig 9500 pedagógus állásába került. A Fidesz alelnöke leszögezte: az új finanszírozási modell felmenő rendszerben történő bevezetése minden évben 25-30 milliárd forintot von ki a közoktatásból. A legnagyobb gondban a kistelepülések vannak, ugyanis a kistérségi támogatások megszűntek, márpedig ahol bezár az iskola, ott a település is halálra van ítélve. A kormány ígéretei kapcsán Pokorni megjegyezte: az Új tudásprogram – amely végzettségtől függően havi 20, illetve
32 ezer forint bérpótlékot ad a pályakezdő pedagógusoknak – nem fogja elérni a kívánt hatást, sőt komoly feszültségeket okoz majd, hiszen egy kezdő pedagógus magasabb fizetést fog kapni, mint az a tanár, aki már húsz éve a pályán van.
A Fidesz mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is több ezer pedagógus álláshelyének megszűnésére számít tanévkezdéskor. Kerpen Gábor elnök tegnap kifejtette: az újabb elbocsátások oka a nem szakrendszerű oktatás szeptemberi bevezetése, az osztály- és iskola-összevonásokat ösztönző finanszírozási rendszer újabb három évfolyamon való alkalmazása, és a tavalyi kötelező óraszámemelés utóhatása. Leszögezte azt is: egyre több helyen fordul elő, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő munkáltatók nyomásra a teljes foglakoztatásból részmunkaidőbe kényszerítik a tanárok egy részét, mert így kevesebb járulékot kell fizetni. Kerpen szerint az integrált oktatással is vannak problémák, azt ugyanis sokszor az alapvető feltételek megléte nélkül valósítják meg.
Szeptember 1-jén mintegy 1,4 millió diák számára ér véget a közel két és fél hónapos nyári vakáció, és kezdődik meg a 2008/2009-es tanév. A közoktatásban a tavalyi adatokhoz képest minden iskolatípusban csökken a diákok száma. Kivételt a sajátos nevelési igényű, tanulási problémákkal küzdő gyerekeket oktató speciális iskolák jelentenek, csak ott fog nőni a létszám. A tanévkezdés most sem indul zökkenőmentesen: a tankönyvárak 6,5 százalékkal emelkedtek, a rászorulóknak járó támogatások azonban stagnálnak, emellett mintegy félmillió tankönyv már biztosan nem érkezik meg szeptember 1-jére az iskolákba.
Ősztől felmenő rendszerben vezetik be az iskolákat összevonására és ezáltal tanárelbocsátásokra ösztönző finanszírozási modellt: tavaly az első, az ötödik és a kilencedik osztályt finanszírozták így, az idén már a második, a hatodik és a tizedik évfolyam is így jár. A rendszer lényege, hogy csak akkor fizetnek megfelelő összegű támogatást az iskoláknak, ha minél nagyobb létszámú osztályokat hoznak létre.
Hétfőtől ezer intézményben összevontan tanítják a biológiát, a fizikát és a kémiát. Az intézkedés ellen tiltakozott a Professzorok Batthyány köre, a Nemzeti Pedagógus Műhely, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete is.
Szégyenletes pénzelosztás. Szégyenletes és erkölcstelen pártalapon osztani az iskolafejlesztési támogatásokat – jelentette ki Pokorni Zoltán cikkünkre reagálva, amelyben azt írtuk, hogy a kormány által beharangozott 75 milliárd forintos iskolafejlesztési program kiemelkedő összegű támogatásait szinte kizárólag olyan települések nyerték el, amelyeknek szocialista országgyűlési képviselőjük van. Az egymilliárd forint feletti támogatásban részesülő hat település közül mindössze egy tartozik fideszes országgyűlési képviselő választókerületébe, a 900 millió forint feletti támogatást elnyerő 14 településből pedig 9 szocialista kötődésű. Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint a pályázatok elbírálásakor soha senki nem vizsgálta, hogy kormánypárti vagy ellenzéki irányítású-e egy település, csak a pályázatok színvonala volt a meghatározó.
Publicisztika a 6. oldalon
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
