Gyászos hangulatban készülődhetett az idei felsőoktatási tanévnyitóra az oktatási miniszter, a közoktatással ellentétben az egyetemeken és főiskolákon nem sikerült végrehajtani az erre az évre tervezett megszorításokat. Bár a tandíjtörvény megszületett, a Fidesz kezdeményezte népszavazás – amelynek kampányában a diákok érdekeit védő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is részt vett – elsöprő győzelmet aratott, így a kormány kénytelen volt eltörölni a jogszabályt.
Ha az ellenzéki párt nem kezdeményezett volna népszavazást az ügyben, mától az alapképzésben átlagosan 105, a mesterképzésen 150 ezer forintot kellene fizetnie minden diáknak a tanulmányaiért. Mivel a diákok megsarcolását több mint hárommillió választópolgár utasította el, a tandíjtörvény elvérzett. Csupán egyetlen paragrafusa maradt meg: ennek lényege, hogy az új tanévtől az államilag finanszírozott diákok legrosszabbul teljesítő tizenöt százaléka a szemeszter végén lezuhan a költségtérítéses képzésre, a fizetős diákok legjobbjai pedig az új félévben ingyenesen tanulhatnak. Ez a jogszabályváltozás éppen azokat a hátrányos helyzetű diákokat sújtja, akik a leginkább rászorulnának a támogatásra: a nehéz körülmények között élő fiatalokat a tárca pluszpontokkal segíti a felvételin, az egyetemre bekerülve azonban már semmi sem szolgálja felzárkózásukat, így az új tanévtől könnyen lecsúszhatnak a fizetős képzésre, ami esetükben egyet jelent tanulmányaik végével.
Hiller miniszter tanévkezdési hangulatát nyilván az sem javítja, hogy az idén kiszorult kedvenc helyéről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, mert az új rektor Pálinkás Józsefet, az MTA elnökét hívta meg helyette a tanévnyitóra. Emlékezetes: a Műegyetem rektora korábban évekig Molnár Károly, a tandíj egyik élharcosa volt, aki tavaly a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöki székét is birtokolta. Hiller a tanévnyitókat szinte mindig a vele fölöttébb lojális Molnárnál töltötte. A népszavazási vereség után Molnárt a kormány megjutalmazta, és kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszterré nevezte ki, a törvény szerint azonban ezzel egyidejűleg le kellett mondania egyéb tisztségeiről. Az egyetem új rektora Péczeli Gábor lett, ő azonban inkább Pálinkást látta vendégül Hiller helyett.
A miniszter országos tanévnyitója a Budapesti Műszaki Főiskolára szorult. Az ottani rektor még elvbarát: Rudas Imre a népszavazási kampányban Molnárral együtt a kormány által fizetett politikai hirdetésekben kampányolt a tandíj bevezetése mellett, mára pedig ő lett Molnár utódja a rektori konferencia élén. Rudas mindent megtett, hogy Hillernek ne legyen hiányérzete: a főiskola épülete helyett a Művészetek Palotájában tartotta színpompás keretek között a tanévnyitót. Lapunk megkérdezte a rektortól, miért van szükség a különleges helyszínre, és mennyit fizet érte a főiskola. Rudas úgy reagált: fogalma sincs, mennyiért bérlik a palotát, de azt nem a miniszter tiszteletére vették ki, hanem azért, mert túl kicsi az intézmény aulája, ezért évek óta máshol tartják a tanévnyitót. Az oktatási tárca vezetője itt elmondta: a mennyiségi változások a felsőoktatásban lezárultak, az elmúlt két évben hozott intézkedésekkel már a színvonalra, a minőségre helyezték a hangsúlyt. Kitért még a felsőoktatás szerkezetének átalakítására, majd „rég nem látott infrastrukturális” beruházásokról is beszélt Hiller István.
Pálinkás József a jelenlegi felsőoktatási rendszer hiányosságaira és a diákok erejére hívta fel a figyelmet műegyetemi tanévnyitó beszédében. Kijelentette: a felsőoktatásban jelentős változások zajlanak, ezeknek ugyanakkor nem minden részlete kidolgozott. A hallgatókon is múlik, hogyan alakítják a tömegesen most debütáló mesterképzést. Az MTA elnöke szerint Magyarországnak alkotómunkára van szüksége, és a magyar műszaki értelmiségnek meg kell szólalnia az országot legsúlyosabban érintő kérdésekben. Az Orbán-kormány oktatási minisztere leszögezte: a hallgatók lehetnek azok, akik ebben élen állnak, akikre az ország számít.
Péczeli Gábor rektor a súlyos műszaki szakemberhiányra hívta fel a kormányzat figyelmét. Veszélyesnek nevezte, hogy ez a pálya még mindig népszerűtlen a felvételizők körében. Kijelentette: a műszaki végzettségűek iránti igény felismerése önmagában nem elegendő. Az idei felvételi adatok azt mutatják, a műszaki felsőoktatásra jelentkező aránya szerény, ezért a rektor azt kérte a kormányzat és a gazdaság szereplőitől, hogy támogassák az intézményt erkölcsileg, anyagilag és szakmailag.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) továbbra is elégedetlen a felsőoktatás finanszírozásával. Kis Papp László, a szervezet elnöke lapunknak leszögezte: a normatív támogatások még mindig olyan alacsonyak, hogy nem fedezik a képzések valódi költségeit. A finanszírozási rendszer ráadásul rendkívül pazarló, hiszen a 73 felsőoktatási intézmény egy része életképtelen, s ezek fenntartása rendkívül sok pénzt emészt fel. Hozzátette: itt az ideje, hogy az érintett intézmények integrálódjanak más nagyobb egyetemekbe. Kis Papp szerint gond van a mesterképzésekkel, a tárca ugyanis nem dolgozott ki egységes alapkövetelményeket a bekerüléshez, így például nem határozott meg minimumpontszámot sem, ami esélyegyenlőtlenséghez vezethet, ezért ezt sürgősen orvosolni kell.
– A Hiller-tárcának az új tanévben vissza kell szereznie a hallgatók bizalmát, amit a tandíj bevezetésének terve miatt elveszített – jelentette ki lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. A szakpolitikus szerint az akkor még hatályban lévő tandíjtörvény miatt zuhant az idén mélypontra az egyetemre jelentkezők száma. Leszögezte: csak úgy húzható ki az ágazat a válságból, ha Hillerék nem azon törik a fejüket, hogyan tudják más formában kivenni a diákok zsebéből a pénzt, hanem újra esélyt adnak mindenkinek a tanulásra. Ehhez jelentősen emelni kell az ösztöndíjakat, növelni az utazási kedvezményeket és a rászorulók támogatását.
Emlékezetes: az idén csupán 96 302 diák jelentkezett felsőoktatási intézménybe, 2006-ban, még a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály megalkotása előtt pedig 132 ezren.
origo.hu
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását
