Újra támadják a kis iskolákat

Szeptembertől újabb olyan intézkedést léptet életbe a Hiller István vezette oktatási tárca, amely igyekszik megfojtani a kis iskolákat, a már összevont intézményeket pedig arra kényszeríti, hogy újabb iskolákat próbáljanak bekebelezni – tudta meg lapunk. Az intézkedés lényege, hogy felső tagozaton az eddiginél is magasabb osztálylétszámot kell biztosítani az állami támogatás igénybevételéhez.

Bár az utóbbi években több száz kis iskola volt kénytelen bezárni kapuit, mert nem tudta teljesíteni az oktatási tárca által diktált egyre szigorúbb feltételeket, a Hiller István vezette minisztérium folytatja hadjáratát az intézmények ellen. A szocialista tárcavezetőnek ma már az sem elég, ha két iskolát
összevonnak, újabb célja az, hogy óriási társulások jöjjenek létre, vagyis akár öt-tíz iskolát olvasszanak össze eggyé.
Eddig úgy ösztönözték az öszszevonásokat, hogy osztálylétszámhoz kötötték az állami támogatás folyósítását: az iskola akkor kapta meg a pénzt, ha a felső tagozat kezdetén, az ötödik osztályban legalább a törvényben előírt átlaglétszám 60 százalékát, azaz a 14 főt elérte a gyerekek száma. A kis iskolák nagy része ezt képtelen volt teljesíteni, ezért összevonásokra kényszerült. Az újabb cél: a társult iskolák további összeolvasztása, vagyis öt-tíz intézmény egybevonása. Ezért szeptembertől még magasabb létszámot kell produkálniuk az intézményeknek: az újonnan létrejövő társulásoknak az átlaglétszám 75 százalékát kell biztosítaniuk, vagyis az eddigi 14 helyett minimálisan 17 gyereknek kell járnia egy osztályba ahhoz, hogy az intézmény megkapja a szükséges állami támogatást.
*
Az osztálylétszámot ráadásul ezentúl nemcsak ötödik osztályban mérik, hanem hatodik, hetedik és nyolcadik évfolyamon is, vagyis egyetlen gyerek időközbeni elköltözése vagy átiratkozása miatt az egész iskola működése veszélybe kerülhet.
A nagyobb települések is nehezebb helyzetbe kerülnek: a tízezer főnél nagyobb községeknek és városoknak ugyanis az új tanévtől ötödik osztályban már az átlaglétszám száz százalékát kell biztosítaniuk, vagyis legalább 23 fős osztályokat kell működtetniük az állami támogatás folyósításához.
A helyzet tragikumát jelzi, hogy miközben a tárca a helyi iskolák bezárását és gigaméretű, egész körzeteket központosító intézmények létrehozását ösztönzi, már a bejáráshoz szükséges iskolabuszokat sem tudja finanszírozni. Az idén szeptembertől az eddigi, gyermekenként járó évi 80 ezer forintról 74 ezerre csökken az iskolabuszokra fordítható állami forrás.
A kis iskolák életben maradásért folytatott küzdelme sok helyen valóságos harccá változott: Tolna megyében odáig fajult a helyzet, hogy Nagydorog pedagógusai a szomszédos településen, Sárszentlőrincen házalnak, hogy a nagyobb támogatás reményében elcsábítsák a helyi iskolából a gyerekeket. A Győr-Moson-Sopron megyei Tápszentmiklós ennél erkölcsösebb eszközt választott: házakat építenek, hogy ezzel vonzzák a településre az ország különböző részein nehéz körülmények között élő többgyermekes családokat.
Hiller kis iskolák ellen folytatott hadjáratát semmi sem fogja vissza, pedig már az újabb szigorítás előtt is akkorára duzzadtak az összevonásokra kényszerített társulások, hogy irányíthatatlanná váltak. A miniszter azonban nem ismeri el a kudarcot, ehelyett tovább duzzasztja a társulásokat.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a tárcavezető eredeti szándékával ellentétes intézkedéssel próbálja menteni a helyzetet: szeptembertől lehetővé teszi, hogy a társulások vezetésével megbízott főigazgató mellé minden tagintézmény élére igazgatót nevezzenek ki, vagyis egyetlen iskolának akár hat-hét vezetője is lehet. A tagintézmények igazgatói ugyanolyan illetményben részesülnek, és ugyanolyan szabályok érvényesek rájuk, mint a rendes iskolák első embereire. Az intézkedés szöges ellentétben áll az összevonások szükségességének indokolásával. Hillerék korábban az iskola-öszszevonásokat ösztönző politikájukat a színvonal-emelkedés lózungján túl takarékossággal indokolták: azt mondták, hogy több iskola egybevonása esetén rengeteg pénzt takarítunk meg, ugyanis egyetlen igazgatót kell fizetni a korábbi négy-öt helyett.
Emlékezetes: tavaly a kötelezőóraszám-emelés és a társulásokat ösztönző támogatási rendszer miatt tízezer pedagógus vesztette el állását. A megszorítások következtében 423 óvoda és iskola szűnt meg jogilag, további 104 pedig nem közoktatási intézményként működött tovább. A több mint félezer intézményt alig több mint kétszáz létesítménybe vonták össze. Két héttel ezelőtt a Magyar Nemzet kiderítette: szeptemberben újabb kétezer tanárral és háromszáz szakértővel már biztosan kevesebben kezdik meg a tanévet, az oktatási tárca tájékoztatása szerint ugyanis a tanévzárás és július 28-a között ennyi álláshely szűnt meg. Az érdekvédők szerint ez a szám akár még a duplájára is nőhet, mivel az intézmények augusztus 29-ig dönthetnek a megszüntetésekről és átszervezésekről, vagyis még bő egy hónapjuk van az elbocsátásokra.