Végső csapást mérnek a kis oktatási intézményekre

A Magyar Nemzet hetek óta számol be a szeptembertől életbe lépő, falusi iskolák kivégzésére irányuló lépésekről, a végső csapás azonban most következik: a közoktatási törvény értelmében az új tanévtől nem működhetnek önállóan a nyolc évfolyamnál kevesebbet működtető általános iskolák. A fenntartóknak két napjuk van arra, hogy a bezárás elkerülése érdekében külön engedélyt kérjenek a tárcától, de ha azt nem kapják meg, akkor év közben zárhatnak be az iskolák.

Utolsó, vélhetőleg halálos csapást mér az oktatási tárca a falusi kis iskolákra. A közoktatási törvény módosítása értelmében idén szeptembertől nem működhetnek tovább önállóan a nyolc évfolyamnál kevesebbet működtető iskolák. Jelenleg még mindig viszonylag sok az olyan kis falusi iskola, amely csak alsó tagozatot, vagy hat évfolyamot tud fenntartani, ám azok helyben tartásáért foggal-körömmel küzd a falu. Szeptembertől azonban már az sem számít, hogy van-e pénz és elég gyerek, az iskolákat mindenképpen össze kell olvasztani egy másikkal, vagy be kell zárni. A jogszabály ráadásul csak azokat a hetedik és nyolcadik évfolyamokat fogadja el önálló osztályként, amelyekben a gyerekek száma eléri a maximális létszám (30 fő) ötven százalékát. Ez azt jelenti, hogy azok az intézmények sem működhetnek tovább önállóan, amelyeknél van nyolc évfolyam, de a végzősöknél viszonylag kevés a gyerek.
Az oktatási minisztérium látszólag adott egy utolsó esélyt: azok az önkormányzatok, amelyek nem teljesítették a követelményeket, és nem zárták be, vagy nem olvasztották bele egy másik település iskolájába saját intézményüket, még két napig, augusztus 29-ig kérelemmel fordulhatnak a tárca háttérintézményeként működő Oktatási Hivatalhoz (OH), hogy adjon ki külön engedélyt további működésükhöz. Az OH-nak harminc napja van arra, hogy elbírálja a kérelmet, a határidőt további egy hónappal meghosszabbíthatja. A kérvények elbírálását illetően nem sok jót ígér, hogy a hatóság a döntéshez bekéri az érintett település demográfiai mutatóit, az adott település iskoláskorú gyermekeinek számát, és azt is, hogy hány diák jár más településre tanulni. A kérelemhez csatolni kell azt az együttműködési megállapodást is, amelyben egy másik település iskolája vállalja, hogy kötelezően átveszi a felsőbb évfolyamokra az érintett intézmény diákjait. Az eljárási huzavona hónapokig is eltarthat, mivel nem számít bele a 30+30 napos eljárási időbe, ha az OH hiánypótlást kér, és a kedvezőtlen döntés ellen az iskola is fellebbezhet. Így várhatóan csak a tanév kellős közepén derül ki, hogy az érintett diákok, maradhatnak-e jelenlegi iskolájukban, vagy máshová kell járniuk.
Vezércikk a 7. oldalon