Persze az al-Kaida győzelme sem tűnik egyértelműnek, 49 százalék vélte úgy, hogy sem Amerika, sem a terroristák nem nyertek, 22 százalék szerint Washington áll nyerésre, s csak 10 százalék gondolta úgy, hogy az al-Kaida kerekedett felül. Világszerte 22 százalék állította azt, hogy az amerikai lépések gyengítették az al-Kaidát, az Egyesült Államokban viszont 34 százalék gondolta ezt így. A 23 országban 24 ezer ember részvételével végzett kutatásban Egyiptomon és Pakisztánon kívül mindenütt elutasították az al-Kaidát. Igaz, ez a két ország fájó pont lehet az Egyesült Államoknak, minthogy mindkettő stratégiai szövetségese, utóbbi területén és közvetlen szomszédságában folyamatosak a harcok az al-Kaidához kötődő fegyveresekkel, mégis mindössze 19 százaléknak volt rossz véleménye a hálózatról. Sőt, a 2001 óta folyó háborúk eredménye annyi, hogy sokak szerint az Afganisztán és Pakisztán közötti törzsi területen bujkál az al-Kaida vezetése, ám közelebb nem sikerült kerülni hozzájuk. Valószínűleg sokat rontott az al-Kaida megítélésén az amerikai hadsereg népszerűségének csökkenése, amely elsősorban a pakisztáni területre többször betörni próbáló NATO-katonák számlájára írandó. Az amerikaiaknak nehézséget jelent a terrorhálózat tagjainak nyomára bukkanni, minthogy a sokat emlegetett pakisztáni–afganisztáni határövezetben a tálib mozgalom és az al-Kaida a szakértői vélemények szerint együttműködik.
Az al-Kaida „márkavédjegy” azonban működik, bár a szeptember 11-i eseményeket követő néhány évhez képest nagyon visszaszorult. A BBC-felmérés szerint a megkérdezettek mindössze négy százaléka mondta, hogy „soha nem hallott az al-Kaidáról”, ez pedig igen jó arány lenne egy termék esetében. Elemzők arra mutatnak rá, hogy a terrorizmus elleni háború jelentette publicitás következtében boldog-boldogtalan fegyveres is magát „al-kaidásnak” nevezi, pedig soha semmilyen kapcsolata nem volt Oszama bin Ladennel vagy annak elvtársaival.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
