Egyelőre nem lesz új titoktörvény

Várhatólag nem születik új törvény a minősített adatok védelméről, amelyet a Fidesz és az SZDSZ is elutasít. Az új javaslat továbbra sem veszi figyelembe a kiszivárogtatásnál a közérdeket, a hatalom pedig nemzetbiztonságilag kockázatos személyeket is magas, titokgazdai pozícióba emelhetne. Egyelőre csak annyi biztos: marad a jelenlegi szabályozás, a Fidesznek ugyanis a legminimálisabb bizalma is elfogyott Szilvásy György iránt az elmúlt években végzett ténykedése miatt.

T öbbek között a jelenlegi elavult szabályozás és a NATO, valamint az EU által elvárt normák miatt van szükség az úgynevezett titoktörvény módosítására. Két éve még viszonylagos konszenzus alakult ki az indítványról, ám a kormány azóta tovább módosította a jogszabálytervezetet, az ellenzéknek pedig a legminimálisabb bizalma sincsen meg a törvényjavaslatot benyújtó Szilvásy György, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetése felé. Még az is elképzelhető, hogy a titoktörvénynek a feles többséget igénylő rendelkezései sem mennek át a késő őszi parlamenti végszavazáson. Az garantálható, hogy a kétharmados nemzetbiztonsági törvény módosítása – ez is szükséges az új törvény elfogadásához – nem kapja meg a szükséges támogatást.
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló hatályos törvény egyébként nemcsak a szakma, hanem a jogvédők szerint is felülvizsgálatra szorul. Ugyanakkor az új törvénytervezet is tartalmaz kifogásolható, a jogvédők szerint antidemokratikus passzusokat. Ugyan már különbséget tesz a titokgazdák és a civilek – például újságírók – felelőssége között, de utóbbiak büntethetőségét a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan továbbra sem zárja ki. A javaslat alapján szándékos titoksértés esetén még mindig bíróság elé állíthatnák az egyébként vétlen szivárogtatókat is, a bíróság pedig nem vizsgálhatná, milyen mértékben szolgálta a közérdeket a nyilvánosságra került információ. Az SZDSZ ez utóbbi miatt nem fogadja el a Szilvásy által benyújtott javaslatot, s azt szeretné, ha a közérdekű dokumentumok titkosítása csak kivételes esetben történhetne meg.
A Fidesz ugyan ennél konzervatívabban áll hozzá a jogszabályhoz, ám mint Demeter Ervin lapunknak fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy egyes titokgazdák kinevezésénél – fontos állami pozícióknál – a megbízó – például a kormány tagjai – még abban az esetben is mérlegelhet a kinevezéseknél, ha nemzetbiztonsági szempontokból kockázatosnak tűnik az adott személy kinevezése.