A megállapodás szerint Tajvan 6,4 milliárd dollár értékben kap fegyvereket az amerikaiaktól, közte harminc Apache helikoptert és 330 Patriot rakétát. A lépés okkal bőszítette fel Pekinget, hiszen Tajvant Kína saját részének tekinti, az ilyen fegyverkezéssel pedig az egykori Formosa függetlenségi terveit látja bizonyítottnak. Miközben a Tajvani-szoroson átívelő kapcsolatok az elmúlt év során szépen fejlődtek, a nagy fegyverüzlet visszavetheti a viszony további javulását. Az amerikai–kínai viszonyét pedig feltétlenül rontja. Peking azonnal lépett, és egy sor, korábban egyeztetett katonai együttműködési programot lemondott, s arra hivatkozott, hogy Washington megszegte a vele fennálló megállapodást, miszerint jelentősen csökkenti a Tajvannak eladott fegyverek menynyiségét.
Vajon tud-e Kína olyan lépéssel előrukkolni, amely igazán fáj Amerikának? Bizonyára igen. Peking kijelentette, hogy figyelemmel kísérik az Egyesült Államokból indult világméretű pénzügyi válságot, minthogy Kínának jelentős mennyiségű amerikai kötvénye van. A China Newsweek jelentése szerint az ország 1,8 trillió dolláros külföldi tőkebefektetéséből 1,2 trillió az amerikai piacon van elhelyezve, ennek mintegy fele épp a nemrégiben állami gyámság alá helyezett Fannie Mae és Freddie Mac jelzáloghitelező intézetek papírjaiban. A hatalmas mennyiségű pénz az amerikai piacon bizonyos mozgásteret ad Kínának, s kivonulni nyilván nem fog, de a bejelentés épp elég figyelmeztetés Amerikának, mennyire erős Peking befolyása a gazdasági ügyekben. A kínai gazdaság azonban az exportra támaszkodik, s legfőbb felvevőpiaca pont Amerika, amely egyre kevesebbet vásárol tőle. A kínai befektetők így aggódva figyelik a tengerentúlról érkező híreket, a pénzpiaci összeomlást, amelynek szomorú következményei lehetnek rájuk nézve is.
Kínai elemzők attól tartanak, hogy a nemzetközi válság hatására a kínai növekedés is lelassul, évi hét-nyolc százalékra. A lapok pedig arról írnak, hogy az amerikaiak által felfújt pénzügyi luftballon pukkadt most ki, így csakis őket lehet ezért kárhoztatni. „Amerika globális dominanciájának vége” – hangsúlyozzák Kínában, megismételve az orosz elnök korábbi kijelentését. Pekingnek ugyan az lenne az érdeke, ha folytathatná eddigi gazdaságpolitikáját, ám Washington is rádöbbenhetett az elmúlt napokban, mennyire ki van szolgáltatva egyes külföldi hatalmaknak.
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország