Nem meglepő, hogy Rotterdamban lett elsőként mozlim polgármester Hollandia városai közül, hiszen a több mint félmilliós lakosság fele nem holland származású, a városlakók negyede pedig mozlim. Ahmed Aboutaleb magát elsősorban munkáspárti politikusnak tartja, aki néhány radikálisabb, a marokkói mozlim identitást előtérbe helyezni kívánó gondolkodó szerint túlságosan is holland, a fehér többség néhány tagja szerint viszont igencsak határozottan mozlim. A De Telegraaf egyik 2004-es cikke szerint a politikus is rajta van a radikálisok halállistáján. Elemzők általában úgy tartják, Aboutaleb főként pártja érdekeit tartja szem előtt, kettős holland–marokkói identitása van, amelynek alapján támogatja a békekezdeményezéseket a Közel-Keleten, ám egyúttal az amszterdami polgármester, a liberális zsidó Job Cohen helyettese volt korábban. Cohen elsőként gratulált párttársának kinevezéséhez. Aboutaleb nem választás útján, hanem pártja kijelölése révén kerül a második legnagyobb holland város polgármesteri székébe. Az Algemeen Dagblad közvélemény-kutatása alapján nem őt, hanem Nebahat Albayrak igazságügyminiszter-helyettest szerették volna a rotterdamiak városuk élére, aki török származású, munkáspárti, és szintén mozlim.
Nem ő az első, aki befolyásos szerepet kapott a nyugat-európai közéletben, s politikai pályára lépett mozlim létére egy szekuláris, hagyományosan liberális, ám alapvetően keresztény országban, de mindenképp mérföldkőnek tekinthető fellépése polgármesteri megbízatása okán. Franciaországban Rachida Dati igazságügy-miniszter képviselheti az iszlámot, ám az algériai apától és marokkói anyától származó politikus magát francia származású francia nőnek tartja. Nagy-Britanniában teljesen másképp kezeli a helyzetet Lord Ahmed, a Lordok Háza egyetlen mozlim tagja. Ő eskütételekor a Koránra helyezte kezét, s nagy figyelemmel kíséri a mozlim kisebbség beilleszkedési nehézségeit a királyságban, bírálva Salman Rushdie író lovaggá ütését. A tapasztalat azt mutatja, hogy a politikai életbe belekóstoló bevándorlók továbbra is nagyon kevesen vannak a lakosságon belüli számarányukhoz képest, s vallási-kulturális identitásukat általában alárendelik a pártérdekeknek, hiszen ezt is várja el tőlük a politikai közeg, amely befogadta őket.
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország