Ez a műsor a tréfabeszéd, a muzsika és a tánc hármas fonata. A közönség a szalag rajta – foglalja össze félig tréfásan a Félbevágott pipafüst lényegét Berecz András, akit ezúttal olyan nagyszerű zenészek kísérnek, mint Balogh Kálmán cimbalmos, Juhász Zoltán furulyás, Gombai Tamás hegedűs, Mester László brácsás és Doór Róbert bőgős. Az előadás fontos része a tánc, így táncosok is bőven lesznek: többek között a népszerű ének- és mesemondó legidősebb fia, Berecz István is ropja majd az ifjakból álló, Fitos Dezső vezette Almássy Gonoszokkal. Ők a legénytáncokat elevenítik meg. Mellettük Juhász Katalint láthatjuk a két lányával, ők azt mutatják meg, hogyan mulat a három nemzedék: az asszony, a leány s a leánygyermek legények nélkül, üveggel, söprűvel az „ember” helyén. A páros táncokat Lajkó Levente és Kiss Ilona jeleníti meg, ők „gyűjtőtáncosok” is, tehát amit táncolnak, azt úgy lesték el a tánc eredeti közegében, azoktól, akik még pontosan tudták nemcsak a lépéseket, hanem az összefüggéseket is, így az ő művészetük lassan forrásérték – tudjuk meg Berecz Andrástól.
Élő és „holt” minták a mércéim: az esztelneki Csavar Jenő bácsi és az 1513-as Nagyszombati kódex, a ciherekpataki Tankó Imre, meg Pázmány Péter, a salomvári Gaál Sanyi bácsi, a hajdújárási Szűcs László, a gyergyóalfali Hazug Pista bá, meg az 1506-os Peer kódex névtelenjei, a „scriptorok”. Persze nem megfontolás emelte őket mércévé, hanem valami rajongásszerű érzés, a magas és magyar minőség áhított nyűge. Az, hogy ezek még most is, és egyre jobban lenyűgöznek – vallja Berecz András a műsort ihlető forrásairól.
Talán sokakat meglep, de még a harmincas években is születtek új népdalok, s ezek mi másról szólhatnának, mint a kor lenyomatáról: „a téeszesítésről, a kollektivizálásról, a magasságos és tanácstalan Sztalin elvtársról”. A műsorban ezt a területet egy gyimesi nóta képviseli majd. Az ének- és mesemondó ezeket a szövegeket is a népművészet részének tekinti, s mint fogalmaz: emberi tartás, lázadás, tisztesség, élni akarás a mozgatórúgója.
A műsor címe, a Félbevágott pipafüst egyrészt arra utal, hogy az előadás kétrészes. – A „teréfa” beszédet, „pagocsát”, kurta meséket, eszes képtelenségeket, okosbolondságokat muzsikával, tánccal fűzzük össze – mondja Berecz András, akitől ezt már megszokhattuk: a mese, a zene és a tánc szerves egységet alkotva, egymást kiegészítve, folytatva, egyforma aránnyal segíti a másik kettő hatását.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése