Padlót fogott az agrárium

Gráf József agrárminiszter lemondását követelik a szabolcsi almatermesztők, miután az általa is aláírt megállapodást nem tudta betartatni. A termelők, a feldolgozók és az agrártárca között született megállapodás 21,50 forintban rögzítette az ipari alma minimális átvéli árát, a legnagyobb hazai feldolgozó viszont ma már csak 14,10 forintot hajlandó fizetni.

Dénes Zoltán
2008. 10. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiújult az almacsata Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, miután a feldolgozók nem tartották be a szeptemberi gazdademonstráció nyomán aláírt megállapodást – közölte tegnap Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) igazgatója. Tájékoztatása szerint a gazdálkodók már elkezdték kiborogatni terményüket az almafeldolgozók bejárata elé, és ismét azon gondolkodnak, hogy félpályás útlezárást tartanak a záhonyi határátkelőnél. – Az almafelvásárlók, a termelők és az agrárminiszter által alig egy hónapja aláírt megállapodás három legfontosabb pontja sem teljesült – világított rá az érdekképviselő.
Mint mondta, a legnagyobb hazai iparialma-felvásárló, az Agrana az átvételi árat az utóbbi két hét alatt a megállapodásba foglalt 21,50 forintról több lépcsőben 14,10 forintra csökkentette. Emellett a kormány nem tett hathatós intézkedéseket annak érdekében, hogy felfüggesszék a kínai léalma importját, ami dömpingáron továbbra is óriási mennyiségekben került az országba, lenyomva ezzel a hazai termények árát. Példaként említette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a kínai almasűrítményre 2000-ben öt évre 52 százalékos dömpingvámot szabtak ki, amelyet további öt évre meghosszabbítottak. Ezért látványosnak nevezte, hogy amíg Amerika megvédi gazdatársadalmát és piacait, az Európai Unió erre képtelen. Az unióba érkező kínai almasűrítmény mennyisége 2007 óta megnégyszereződött. Harmadik pontként emelte ki, hogy az agrártárca által ígért, legfeljebb hetvenezer forintos hektáronkénti támogatás kifizetése is veszélybe került, mivel az ezt szabályozó rendelet túl rövid határidőt adott a gazdálkodóknak a felkészülésre. A Magosz ezért kezdeményezte a szakállamtitkárnál, hogy a november 15-i beadási határidőt hosszabbítsák meg november 30-ig, hogy az almatermesztők meg tudjanak felelni a támogatás igényléséhez szükséges feltételeknek.
A Magosz igazgatója szerint Gráf József a megállapodáskor egy rövid távú siker érdekében tett ígéreteket a gazdáknak, mégpedig azzal az egyértelmű céllal, hogy megszüntesse a blokádot, mivel a kormányt nyilvánvalóan zavarta, hogy a gazdálkodók ismételten az utcán kénytelenek hangot adni elégedetlenségüknek. – Az ilyen jellegű hazudozás nem most kezdődött – mutatott rá Budai, kiemelve, hogy már a 2005-ös gazdademonstrációt követően megszületett szerződésben szerepelt az agrártárca részéről az a vállalás, miszerint uniós pályázati pénzeket fog biztosítani az iparialma-termő gyümölcsültetvények szerkezetátalakítására. E téren azóta sem történt semmi, többek között ez az egyik fő oka a gazdálkodók jelenlegi értékesítési gondjainak. A szabolcsi gazdák üzenetét közvetítve kijelentette: hazug kormánynak immár nyilvánvalóan hazug minisztere van, s Gráf Józsefnek el kellene gondolkodnia azon, hogy alkalmas-e feladata ellátására.
A Magosz szerint mára a teljes agrárium padlóra került, mivel a gyümölcstermesztők sorozatos gondjai közepette az állattenyésztés terén is folyamatos a leépülés, ami a takarmányigény csökkenése miatt lassan ellehetetleníti a gabonatermesztőket is. A hazai agrárágazat az összeomlás szélére sodródik, ha rövid időn belül nem történik hathatós kormányzati beavatkozás.
Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kukoricatermés értékesítése gondot jelent a gazdáknak, akik a helyzet azonnali kezelését igénylik. Rámutatott: hogy bár 2007-ben még terményhiányról beszéltek, s ezzel a spekulánsok az egekbe vitték a kukorica árát, mára kiderült, hogy még tavalyról is raktárban van egymillió tonna kukorica. Erre arathatják be a gazdálkodók a várhatóan nyolcmillió tonnát meghaladó kukoricamenynyiséget.
A helyzetet nehezíti, hogy nincs elegendő állatállomány a meglévő takarmányhoz, illetve a hazai bioetanolgyárak továbbra sem tudnak teljes kapacitással működni, mivel a Mol Szlovákiából szerzi be etanolszükségletének java részét. A főtitkár szerint hazánknak az Európai Unió hétszázezer tonnás kukoricaintervenciós lehetőségéből minél többet meg kellene szereznie. Ezenkívül fel kellene tölteni az állami raktárt, a TIG-et, s a közpénzből épült gabonatárolók kapacitását fel kellene mérni, és el kellene érni, hogy ezekben csak gabonát lehessen raktározni.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.