Rendkívüli véradás. A Magyar Vöröskereszt után a MÁV is rendkívüli véradást szervezett a vasúti szerencsétlenség sérültjeinek. A vállalat ma délután három és hét óra között a Nyugati pályaudvar 10. vágánya mellett az úgynevezett királyi váróteremben várja a véradók jelentkezését.
Három beteget kezelnek még a hétfői monorierdei vonatbaleset után a fővárosi Merényi Gusztáv Kórházban, egyikük a MÁV-Start dolgozója, a fiatalember 10 órás műtét után tegnap tért magához. Állapota már stabil, de rehabilitációja hónapokig tart majd, egy csontja maradt ép az ütközés után – mondta lapunknak Bálványossy Péter osztályvezető főorvos. Hozzátette: további két beteg néhány nap múlva hazamehet. Az Állami Egészségügyi Központba (ÁEK) került a szerencsétlenség egyetlen külföldi sebesültje, a 19 éves német lány arcát kétszer műtötték, rajta kívül itt még egy súlyos beteg fekszik. A ceglédi Toldy Ferenc Kórházban főleg a könnyebb sérülteket látták el, a 23 ember közül 19-en hétfő este hazamehettek, tegnap négy utast kezeltek az intézményben.
A monoriaktól tegnap a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság átvette az ügy kivizsgálását, az eljárást vasúti közlekedés gondatlan okozása miatt rendelték el – tájékoztatott Beluzsárné Belicza Andrea sajtóügyeletes. A MÁV-nál belső vasútbiztonsági vizsgálat keretében már megnézték a két szerelvény fekete dobozát, azaz sebességmérő szalagját is. Sigulinszky Tibor szóvivő leszögezte, hogy a vállalat szeretné, ha az eset súlyosságára tekintettel mielőbb tisztázódnának a körülmények. A fekete doboz nemcsak a vonatok sebességét, hanem mindazt a jelzést rögzíti, amit a vezető kapott útközben. Így bizonyítékot szolgáltathat arra is, hogy valóban engedélyezte-e a rendszer a személyvonat gyorsítását. Annak vezetője ugyanis azt állította, hogy feloldó jelet kapott a kábelhiba miatti sebességkorlátozás alól.
A rendőrségen és a MÁV-on kívül és azoktól függetlenül, a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) is megkezdte a vizsgálódást. A szakemberek a műszaki szemlén megállapították, hogy a biztosítóberendezés kábelzárlat miatt nem működött, ami azonban önmagában még nem idéz elő balesetet. A mozdonyvezetők Pilis állomásnál értesültek a veszélyről, a rendszer 15 kilométeres sebességre való lassítást írt elő számukra. Az ennél sebesebben haladó vonatot az úgynevezett vonatbefolyásoló szerkezetnek kellett volna automatikusan lefékeznie, ami a vizsgálat szerint tökéletesen működött. Bajkó Erika, a KBSZ szóvivője arra a kérdésünkre, hogy a fékezést a vezető befolyásolhatja-e, igennel válaszolt. Tehát nem zárható ki a hátul haladó mozdony irányítójának felelőssége sem, ahogy erre közvetve Heinczinger István MÁV-vezérigazgató is utalt a közszolgálati televízióban. Úgy fogalmazott: nehezen képzelhető el, hogy egy elől haladó vonat korlátozó jelzést kapjon, míg az utána jövő nem. A KBSZ közleménye szerint az intercity 10-15 kilométeres sebességgel haladt, a személyvonat azonban 100-110-ről lassított 75-80-ra az ütközésig.
Bajkó Erika arra is kitért, hogy a tavaly Szőnynél történt hasonló baleset után szakembereik az úgynevezett állomástávolságú közlekedésre való áttérést ajánlották ilyen forgalmi helyzetekre. Ha ezt alkalmazzák, két állomás közt irányonként csak egy szerelvény tartózkodhatott volna. Bár a MÁV ezt az ajánlást beiktatta forgalmi utasításába, most mégsem döntöttek így. Kérdés, hogy miért nem.
A kormány és a vasúttársaság úgy döntött, hogy 400 ezer forint gyorssegélyt nyújt az áldozatok családtagjainak. Az Országgyűlés reggel egyperces, néma felállással emlékezett meg az elhunytakról.
Életüket vesztették. Egy 67 éves győri férfi és 47 éves női utasa életét vesztette tegnap, amikor autójukkal a tilos jelzés ellenére a sínekre hajtottak Balatonalmádiban, és összeütközött egy személyvonattal. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!