Minden feltétel adott – elhárult az utolsó akadály is a Mol Zrt. holdingba szervezése elől

Zöld jelzést kapott hazánk és Közép-Európa legnagyobb olajipari társasága, hogy a jövőben holdinggá váljon. A Mol idén tavasztól három új vállalatban működik tovább: létrejön a Mol Upstream Zrt., a Mol Downstream Zrt. és a Mol Retail Zrt.

Forrás: Kallus György

A Mol Nyrt. megkapta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes hozzájárulását ahhoz, hogy leválás útján három új vállalatot hozzon létre. A cél a Mol tavaly novemberi közgyűlési határozata szerint az, hogy az eddigi integrált vállalati működést a már előnyösebbnek ígérkező holdingforma váltsa fel.

A Mol székháza. Fotó: Kallus György

Az utód Mol-társaságok idén április 1-jével jönnek létre

A változáshoz azért van szükség a hivatal hozzájárulására, mert a Mol több olyan engedéllyel is rendelkezik, amelyeket a hivatal ad ki, és amelyek érintettek az induló átalakulásban. Ezek például a villamosenergia-kereskedelmi működési engedély, a kiserőművi összevont engedély, az elektromos töltőberendezések üzemeltetési engedélye és az elektromobilitási szolgáltatói engedély. 

A szétválással a Mol Upstream Zrt., a Mol Downstream Zrt. és a Mol Retail Zrt. jön létre.

Egyedüli részvényesük a Mol lesz. Jogutódként megkapják a Mol Nyrt. szétválási tervében rögzített vagyonelemeit, míg a vagyon leválásban nem érintett része a Molban mint jogelőd fennmaradó társaságban marad. A Mol közgyűlése 2026. március 31-ét határozta meg a leválás napjaként. Ez a nap az átalakulás időpontja. A leválással létrejövő társaságok másnap, 2026. április 1-jén jönnek létre és kerülnek be a cégjegyzékbe. Ekkortól a leválással hozzájuk kerülő vagyonrészek általános jogutódainak minősülnek.

A Mol Nyrt.-ben mint szétváló, de fennmaradó jogelődben a leválásban nem érintett vagyonelemek mellett ott maradnak a leválásban szintén nem érintett munkavállalók, jogok és kötelezettségek, társasági részesedések, engedélyek, ingatlanok, értékpapírok és ingó dolgok, továbbá minden más, amit nem határoztak meg leváló vagyonrészként. A feldolgozás és finomítás (downstream) üzletághoz tartozó engedélyei, közöttük a villamosenergia-kereskedelmi engedély is a Mol Downstream Zrt.-hez kerül.

 

Jelentős előnyöket ígér a szerkezetváltás

Egy vállalati működés központi irányítása bizonyos vállalati méret, illetve tevékenységi komplexitás felett már inkább hátrány, mint előny. Romlik az átláthatóság, az egyes üzletágak kevésbé élvezhetik a sikeres tevékenységük hasznát. Ugyanakkor a külső megítélésüket – például ha hitelre van szükségük vagy mérlegre kerül a fenntartható működésük – ronthatja, ha csak a nagyvállalat egészének egy részeként kerülnek mérlegre.

Áprilistól jobban járhat a Mol jelenlegi termelő, finomító és feldolgozó, valamint kiskereskedelmi tevékenysége közül az, amelyik jobban szerepel, továbbá leányvállalatként működve már egy másik leánycég vesztesége nem húzza vissza. Maga a holdingszintű kockázat is jobban elosztható a leánycégek között.

Lehetőség nyílik az adóoptimalizálására is úgy, hogy az eltérő adózású tevékenységeket más-más adózású szervezetbe terelik, így kisebb lehet a holding szintjén kifizetendő adó teljes nagysága. A tevékenységek külön-külön cégbe tömörítése megkönnyíti, mert projekt jellegűvé teheti a hitelbevonást, de magát a finanszírozás egészét is. Később pontosabban mutatható ki, hogy mennyire volt hatékony az adott ráfordítás.

Ezzel szemben egy integrált vállalat esetében a hitelező az egész társaság hitelképességét vizsgálja, a kapott eredmény pedig ronthatja a meghitelezendő fejlesztés hitelhez jutási lehetőségét.

Minden más lépés szempontjából is jobban lehet manőverezni egy külön leányvállalatban működő tevékenységgel kapcsolatban. Könnyebben – mert más tevékenységektől függetlenül és átláthatóbb gazdasági működés mellett – lehet dönteni például a beruházásokról, területekről való kivonulásról, egyszerűbb a külső befektető bevonása vagy magának a teljes tevékenységnek az eladása is.  

Egy holdingon belül a források könnyebben átcsoportosíthatók és optimalizálhatók belső hitelezéssel. Ez akár csökkentheti is a külső finanszírozási igényt.

 

Kitaposott ösvényen halad a Mol

A Mol is számíthat az említett (és további) előnyök kiélvezésére, korábbi közlései szerint ugyanis hasonló profilú külföldi nagyvállalatok (Shell, Total Energies, BP) kedvező példája alapján döntött a holdinggá alakulásról. Az átalakulás kapcsán nem merül fel az eszközök esetleges eladásának lehetősége, a társaság ezt már októberben leszögezte a Világgazdaság érdeklődésére. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint a holdingstruktúra elsősorban a feltörekvő piacokon jellemző, olyan gazdaságokban, amelyekben nehéz tőkéhez jutni, a vállalatok tőkeköltsége magas, és a holding létrehozása megkönnyíti a forrásokhoz jutást. A Molnál azonban szerinte ilyen körülmény nem áll fenn.