Zelenszkij nem törődik az ukrán nép szenvedésével, ragaszkodik a követeléseihez

Ukrajnában továbbra is súlyos támadások érik az energetikai infrastruktúrát: az orosz drón- és rakétacsapások miatt rendszeresek az áramkimaradások, így sokaknál nincs fűtés. Zelenszkij nem hajlik a kompromisszumos békemegállapodásra, a brüsszeli háborús logika mentén pedig az uniós vezetés sorra új katonai és pénzügyi vállalásokat tesz Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Mark Rutte NATO főtitkár Fotó: HENRY NICHOLLS Forrás: POOL

Január elején Oroszország nagyszabású támadást indított Ukrajna ellen, amelynek során drónokat és ballisztikus rakétákat is bevetett. A támadásban több kritikus infrastruktúra is megsérül, ami miatt számos település maradt áram nélkül. 

A fennakadásokat a fővárosban is lehetett érzékelni, ahol ráadásul az egyik rakéta egy kórházat talált el.

Kedden ismét arról számoltunk be, hogy Oroszország Ukrajna több pontján is ballisztikus rakétákat vetett be, amelyekkel az energetikai infrastruktúrát támadták. A főváros és környékének lakói áramkimaradásokról számoltak be a támadás nyomán, hivatalos jelentések a károkról azonban egyelőre nem érkeztek. Néhány videó is megjelent a közösségi oldalakon, amelyen a villódzó utcai lámpák láthatók. 

Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta: Moszkva módszeresen rombolja le az ukrán energiahálózatot.

 

Zelenszkij nem alkuszik

Volodimir Zelenszkij, akinek elsősorban az ukrán lakosság érdekeit kellene szem előtt tartania, nem hajlandó megállapodást kötni Oroszországgal, és ragaszkodik Ukrajna teljes területi követeléséhez — nem támogatja az engedményeket a konfliktus lezárásához. Az ukrán elnök tehát nem fog békét kötni, amíg vissza nem foglalta az összes orosz kézen lévő ukrán területet.

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy adjunk át területeket, de mi nem akarunk semmit sem átadni. Ukrajna törvényei, alkotmányunk és a nemzetközi jog szerint nincs jogunk erre. És erkölcsi jogunk sincs rá

– mondta. Ezzel párhuzamosan Moszkva változatlan álláspontot képvisel: a Kreml szerint nincs esély békemegállapodásra a Donbász, Luhanszk és további két régió átadása nélkül. Oroszország emellett azt is alapfeltételként követeli, hogy Ukrajna soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz.

 

Ukrajna háborúpárti szövetségesei veszélybe sodorhatták a tűzszünetet

A január elején tartott hajlandók koalíciója csúcstalálkozón Franciaország és Nagy-Britannia közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben azt vállalták, hogy egy orosz–ukrán tűzszünet aláírása után katonákat vezényelnek Ukrajnába. A nyilatkozat aláírását többen provokációként értelmezték, ami veszélybe sodorhatja a tűzszüneti tárgyalások előrehaladását. Ukrajna nem NATO-tag, de a most aláírt szándéknyilatkozat szerint két NATO-tagország – egyébként atomhatalmak – telepítene katonákat Ukrajnába, az oroszok pedig korábban egyértelművé tették, hogy legitim célpontnak tekintenék azokat.

 

Brüsszelben 2026 is a háború éve lesz

Számos nyilatkozat hangzott már el arról, hogyan szándékozza kiterjeszteni a háborút Európára a Brüsszelben regnáló politikai elit. Oroszországgal az eszkaláció elkerülhetetlen – harsogják. Az uniós országok sorra vezetik vissza a sorkatonaságot, és az uniós politikusok megállapodtak Ukrajna háborús finanszírozásáról a következő két évre. Orbán Viktor miniszterelnök a december 18-i brüsszeli uniós csúcsértekezlet után nyilatkozva hangsúlyozta: bár az Európában befagyasztott orosz vagyon felhasználását – ami felért volna egy orosz hadüzenettel – sikerült elkerülni, a következő két évre egy hadikölcsönt megszavaztak Ukrajnának a háborúpárti brüsszeli vezetők.

Mi ebből kimaradtunk

 – fogalmazott a kormányfő, a magyarok pénzét nem fogják Ukrajnába küldeni.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Mark Rutte NATO-főtitkár (Fotó: AFP)