Bertha Bulcsu, a huszadik század markáns prózaírója, a sokak által, sokszor nagyképűen eltemetett, korszerűtlennek ítélt klasszikus novellaműfaj képviselője az Olvassuk újra című, frissen elindított rovat főszereplője. A Magyar Írók Egyesületét és a tizenhetedik évfolyamába lépő folyóiratot hat jó barát – a már elhunytak: Bertha Bulcsu, Hernádi Gyula, Lázár Ervin, és az élők: Gyurkovics Tibor, Kiss Dénes, Szakonyi Károly – alapította több mint másfél évtizede. Olvasói lapnak nevezték, jelezvén, úgy kívánnak korszerűek lenni, hogy tisztelik a magyar irodalom hagyományait és a befogadót. A hónap költőjeként ezúttal egy lírikusként, festőként is elismert, hatvanéves alkotó, Büki Attila áll a lap középpontjában. Szakonyi Károly az Olvassuk újra rovatban Bertha Bulcsu fiatalkori elbeszélését, a Jégnovellát közli újra, megidézvén néhány sorban az elhunyt jó barát rokonszenves alakját, és elemzi a novella erényeit: „Évtizedek óta, valahányszor elolvasom, megcsap a balatoni szél lehellete, fölöttem hófelhők gyűlnek, nád neszez, rianó jég zeng, szél tutul, s a nap vörösétől megfestett tavon elém bukkan az orvhalász, akinek története mindannyiszor ugyanolyan izgalommal tölt el, mint legelőször”. Kiss Dénes és Döbrentei Kornél Kutyu bácsira, Raksányi Gellértre emlékeznek. Ézsiás Erzsébet író a Körkép a női napozóból című, szívfájdítóan szép esszénovellájában Krúdy Gyula varázsszemüvegén át láttatja velünk a Teréz-templomot és környékét, az egykori Tabánt. Valamivel későbbi időkbe, a jelenbe torkolló félmúltba révedezve emlékezik visszahozhatatlan időkre, amikor még az élő életművész és íróvarázslóval, Hernádi Gyulával randevúzhattunk a közeli Gellért presszóban. És őszintén reméli, hogy Gyurkovics Tibor mihamarabb feloldja önkéntes száműzetését, visszavonulását a közélettől – persze, jobb idők reményében.
A lapszámban Shakespeare és Villon fordítóját, az idén kilencvenesztendős Mészöly Dezsőt a fiatal író, Borbély László, a másik kilencvenen túli alkotót, a magyar drámaírás doyenne-jét Wutka Tamás irodalomtörténész köszönti. Borbély László új, Üzenet a ringből című kemény és életszagú novelláskötetéről rendhagyó, esszéisztikus tónusban szól Wutka Tamás. A számot Székely Dezső öregkort idéző verssorai keretezik az Abroncs című költeményből: Szorít az égbolt vasabroncsa / az élhetetlen csillagok / peregnek róla mint a rozsda / Már nem leszek a falurossza / maholnap összeroskadok.
(Lyukasóra, A Magyar Írók Egyesületének folyóirata, XVII. évf. IV. 2008/4. szám.)
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat