Bár 2500 orvost értesített levélben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) járó- és fekvőbeteg-szakorvosi nagygyűléséről, az egy hónappal ezelőtti találkozóhoz hasonlóan most is alig több mint félezren gyűltek össze a budapesti Körcsarnokban. Éger István elnök kiemelte: mivel az egészségügy a gazdaság egyik motorja, orvosaink elvándorlásának megakadályozása érdekében szükség van a harmincszázalékos béremelésre. Az elnök azt kérte, a bérfelzárkóztatás programját vessék papírra és garantálják törvényben, mert csak így szolgálhatnak biztos jövőképpel a nagyszámban kivándorló diplomásoknak. A résztvevők egyhangúlag szavaztak arról, hogy ameddig a kormány nem hajlandó erről érdemben tárgyalni, aláírják azt a dokumentumot, amelyben kijelentik: nem kívánnak túlórát vállalni munkahelyükön. Gyenes Géza, a Magyar Orvosok Szövetsége szakszervezeti elnöke tudatta: minden intézménybe el fogják juttatni az aláíróívet, és az aláírók számából derül majd ki: lesz-e elegendő, „a kormányzatot kényszeríteni tudó eszköz” a kezükben.
A Szakdolgozói Kamara alelnöke, Kubányi Jolán arra figyelmeztetett: 8-9000 egészségügyi szakdolgozó hiányzik az ágazatból, amelyből 4000 a súlyponti kórházakat érinti. Számításaik szerint a tervezett megszorítások és a tizenharmadik havi bér eltörlésének következményeként átlagosan hét százalékkal lesz kevesebb a dolgozók bére, amely újabb pályaelhagyáshoz vezet, növelve az eddigi rossz tendenciát, miszerint 2001-hez képest 2007-ben negyven százalékkal csökkent a szakdolgozók száma.
Az Európai Alkalmazott Orvosok Szövetsége (FEMS) levélben mutatott rá arra, hogy az egészségügyi bérek tekintetében az EU- és az OECD-országok viszonylatában Magyarország az utolsó helyek egyikét foglalja el, és a magyar orvosok helyzete a legkilátástalanabb. Claude Wetzel, a szervezet elnöke megdöbbenését fejezte ki a magyar egészségügyi rendszer gondjaival és az orvosok helyzetével kapcsolatban, mivel azok a gazdasági mutatók, amelyeket módjában állt megismerni, több éven keresztül pozitív eredményeket jeleztek.
A szombati találkozón részt vett Székely Tamás egészségügyi miniszter is, aki nem akart „számháborúba bocsátkozni” a jövő évi költségvetést illetően, de állította, nominálértéken várhatóan 10-15 milliárd forinttal több kerül a gyógyító-megelőző kasszába.
Ausztriába menekülhetnek a zalai kórház dolgozói. Akadozhat a betegellátás a Zala Megyei Kórházban januártól, ha az egészségügyi dolgozóktól megvonják a 13. havi bért, és a kormány befagyasztja a közalkalmazotti fizetéseket. Az intézményt fenntartó megyei közgyűlés vezetői attól tartanak, hogy a kórház dolgozói közül emiatt többen inkább a közeli Ausztriában vagy Szlovéniában vállalnak majd munkát. A 13. havi illetmények kifizetése 200 millió forintba kerül, az intézmény azonban erre tavaly sem kapott állami támogatást, ráadásul az energia drágulása további 100 millió forintos többletköltséget jelent. A megyei közgyűlés a héten egy 200 millió forintos vissza nem térítendő támogatást szavazott meg a kórháznak, hogy legalább az eszközparkot fejleszteni tudják. (HírTV)
Indul Dél-Magyarország legfontosabb közlekedési beruházása















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!