„Az évtized legrosszabb éve vár az iskolákra”

Gyurcsány Ferenc néhány hete még az utóbbi fél évszázad legnagyobb oktatási fejlesztését ígérte mindenkinek, ehhez képest az évtized legrosszabb esztendeje vár a diákokra és a tanárokra. A negyvenmilliárdos megszorítás a hét évvel ezelőtti szintre löki vissza a finanszírozást, miközben az eltelt idő alatt az iskolák rezsiköltsége 72 százalékkal nőtt. Tavaly 25 milliárd forintot vontak ki a közoktatásból, akkor ez tízezer pedagógus elbocsátását jelentette, most ezek alapján nem nehéz megbecsülni, mi következik – jelentette ki Pokorni Zoltán a válságbüdzsé kapcsán, amely az eredeti költségvetési javaslathoz képest negyvenmilliárdot von el az oktatástól. A Fidesz alelnöke leszögezte: nincs olyan oktatási normatív támogatás, ami 2002-ben ne lett volna magasabb a jövő évi tervezetnél.
Az óvodai nevelésben egy gyermekre hat évvel ezelőtt 182 ezer forintot szánt a költségvetés, jövőre 165 ezret. Az általános iskolák első évfolyamán hat éve 187 ezer forint volt a normatíva, jövőre 140 ezer lesz.
A legkilátástalanabb helyzetben a falusi iskolák vannak. A kormány rajtuk tovább tekeri a prést azzal, hogy megszigorítja működésük feltételeit. Ilyen például, hogy megemelt osztálylétszámhoz, illetve csoportszámhoz kötik az iskolák, társulások létét. Ha nem tudják produkálni az elvárt gyerekszámot, becsukhatják a kaput. Pokorni kijelentette: módosító indítványokkal bombázzák a parlamentet, hátha így jobb belátásra tudják bírni a szocialistákat. A Fidesz kezdeményezi többek között a szigorítások eltörlését, illetve az ezer fő alatti településeken lévő iskolák pozitív diszkriminálását. Az egészen kicsi falusi intézményeknek a rendes állami normatíván kívül plusztámogatást adnának, hogy az alacsony létszám ellenére is fenn tudják tartani önmagukat.
Kezdeményezik azt is, hogy a tanórán kívüli nevelési feladatokra különítsenek el egy több száz millió forintos alapot, amelyre az iskolák pályázhatnak, a mai finanszírozási rendszerben ugyanis már szinte semmi sem jár a szakkörök, énekkarok működtetésére, kirándulások szervezésére.
Pokorni kitért Magyar Bálint privatizációt elősegítő törvénymódosító javaslatára is, amely az egyetemek kezelésébe adná az általuk használt, de eddig az állam tulajdonában lévő ingatlanvagyont. Leszögezte: nem támogatják a javaslatot. Félő ugyanakkor, hogy az MSZP és az SZDSZ összefogása miatt nem tudják megakadályozni annak elfogadását, ezért módosító indítvánnyal próbálják enyhíteni a rosszat: javaslatukban kizárnák annak a lehetőségét, hogy az egyetemek hitelt terheljenek az érintett ingatlanokra.
Így kizárható lenne az ingatlan elherdálásának veszélye. Leszögezte: a jelenlegi helyzetben nem digitális táblákra kellene költeni a pénzt. A digitális tábla jó dolog, de sok helyen az alapműködés van veszélyben, ezért először az iskolák létét kellene biztosítani. Megírtuk: miközben a kormány visszavonta a korábban naponta népszerűsített Új tudás program legfőbb alapelemét, a pályakezdő pedagógusoknak ígért nagyarányú béremelést, felfüggesztette a 13. havi bérek kifizetését, felrúgta a jövő évre vonatkozó, négyszázalékos általános béremelésről szóló megállapodást, és negyvenmilliárd forintos megszorítócsomaggal sújtja a közoktatást, a digitális táblák beszerzésére vonatkozó, 24 milliárd forintot felemésztő programot gőzerőre kapcsolta: karácsonyra megérkeznek az első iskolákba a táblák.
Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára szerint téves az az állítás, hogy forráskivonás történik a közoktatásból, jövőre a terület teljes támogatása gyakorlatilag ugyanannyi marad, mint amennyi idén volt.