Drasztikus jogkorlátozás

Tojásdobálásért vagy ökölrázásért akár ötéves szabadságvesztéssel sújthatják a jövőben a nyilvános rendezvények résztvevőit, tüntetőit. Szabálysértési eljárás indulhat a be nem jelentett rendezvényen nemcsak a szervezők, hanem a résztvevők ellen is – derül ki a hétfőn elfogadott közrendvédelmi törvénycsomag paragrafusaiból. A Fidesz szerint az MSZP az elmúlt kétéves frusztrációját öntötte jogszabályba.

2008. 11. 22. 20:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amennyiben Sólyom László köztársasági elnök aláírja a jogszabálycsomagot, úgy azok ellen is szabálysértési eljárás indulhat, akik tudtukon kívül vesznek részt egy olyan rendezvényen, amelyet nem jelentettek be a rendőrségen, vagy a bejelentéshez képest jogellenesen módosították utólag annak időpontját, illetőleg – vonulás esetén – az útvonalát. Tehát nemcsak a szervezők viselik a felelősséget, hanem mindenki, aki részt vesz egy ilyen gyülekezésen. Azokat, akik erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoznak meg valakit, hogy élhessen az egyesülési vagy gyülekezési jogával, hároméves szabadságvesztéssel büntethetik. A nyilvános rendezvényeket zavaró fütyülést, kerepelést és kiabálást szintén szankcionálják, az ilyen jellegű cselekményeket 150 ezer forintos szabálysértési bírsággal sújthatja a bíróság. Erőszakos cselekedetnek minősül, ha valaki egy nyilvános rendezvényen „támadó jellegű fizikai ráhatást tesz”, még abban az esetben is, ha ez nem alkalmas testi sérülés okozására. Szakértők szerint ez alapján a tojás- vagy tortadobálást, illetve a vicsorgó ökölrázást is büntethetik, méghozzá öt évig terjedő szabadságvesztéssel. Emlékezetes ugyanakkor, hogy a Legfelsőbb Bíróság nemrégiben kimondta: tettleges becsületsértésnek számít a tojásdobálás, ám ez jóval kisebb szankciókkal járt, mint a most elfogadott Btk.-módosítás.
Az ellenzék szerint aránytalan jogkorlátozást szavaztak meg a szocialista és szabad demokrata képviselők. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője szerint az MSZP az elmúlt kétéves frusztrációját építette bele a törvénycsomagba. Hozzátette: a szabálysértési törvénymódosítással próbáltak megoldani olyan kérdéseket, amelyekhez a kétharmados parlamenti támogatást igénylő gyülekezési törvényt kellett volna módosítani. A Fidesz megvárja, milyen döntést hoz az államfő, utána dönti el, Alkotmánybírósághoz fordul-e a szerinte részben alaptörvény-ellenes jogszabálycsomag miatt.
Kockázatosabb lesz rendbontást és randalírozást elkövetni, ha életbe lép a közrendvédelmi törvénycsomag – mondta Bárándy Gergely. Az MSZP-s képviselő kifejtette: ezentúl több bűncselekménynek is büntetik az előkészületét, így a testi sértésnek, a közösség tagja elleni erőszaknak, a bántalmazásnak hivatalos eljárásban vagy a rablásnak. Az Országgyűlés egyébként az MSZP és az SZDSZ szavazataival fogadta el a közrendvédelmi csomagot, az MDF egy része tartózkodott vagy nemmel voksolt, míg a Fidesz és a KDNP elutasította azt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.