Ellenőrzött adatforgalom

Jogbiztonságot fokozó lépéseket szorgalmaz az adatvédelmi biztos az amerikai vízummentességhez szükséges utolsó bűnmegelőzési megállapodás kihirdetéséről szóló törvény kapcsán, amelyet Sólyom László visszaküldött a T. Háznak. Amíg a politikai elit közömbös, a biztos megvizsgálná az adattovábbítás folyamatát is.

Jóri András országgyűlési biztos szerint a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény mellett szükség lenne arra is, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közti egyezmény végrehajtási megállapodása mielőbb nyilvános legyen, arról ugyanis semmit nem tudni. Megvizsgálná a személyes adatok továbbításának folyamatát is, amikor az elindul hazánk és az Egyesült Államok között. Jóri emlékeztetett: az Egyesült Államok és Magyarország között korábban köttetett hasonló, a nemzetközi terrorizmussal összefüggő egyezmény is problémásnak minősült adatvédelmi szempontok alapján, hiszen nem tudni, ki mi alapján minősülhet terroristának.
Amint arról korábban írtunk, Sólyom László államfő arra kérte az Országgyűlést, hogy a vízummentességhez szükséges utolsó bűnmegelőzési megállapodást csak azután fogadja el újra, hogy az ujjlenyomat-nyilvántartás hazai szabályait megnyugtatóan rendezte. Az adatcsere-megállapodás ugyanis lehetővé teszi az amerikai hatóságok számára, hogy megvizsgálják, egy birtokukban lévő ujjlenyomat szerepel-e a magyar adatbázisban, amely nemcsak bűnözők, hanem ártatlan emberek mintáit is tartalmazza. Ezenkívül a két ország bűnügyi nyilvántartásának DNS-adatbázisát is megosztja egymással. A magyar emberek részletes személyes adatainak konkrét kiszolgálását és felhasználását azonban csak az úgynevezett végrehajtási megállapodások határozzák majd meg, amelyekről a rendészeti tárca sem tud semmit egyelőre, mivel az Egyesült Államok tervezetére vár. Úgy tudjuk, az elfogadott törvényhez sok köze nem volt a magyar jogalkotó szerveknek, az nagyrészt az Egyesült Államok instrukciói alapján készült.
Megírtuk: Peter Hustinx európai adatvédelmi biztos a nemcsak Magyarországot érintő adatcserékről úgy nyilatkozott: „nagyon komoly aggályaim vannak a teljes folyamattal kapcsolatban”. Szerinte az Egyesült Államok és az egyes uniós tagországok közötti tárgyalások nem voltak átláthatók, a megállapodásoknak pedig csak egy része nyilvános. A hazai parlamenti elit – beleértve mindegyik pártot, kivéve egy nemmel szavazó és öt tartózkodó fideszest – azonban lényegében egységesen szavazta meg az emberi jogi szempontok alapján is kifogásolható egyezményt.