A kormánypárt álláspontja, amely megegyezik az enyémmel is, az az, hogy a jogszabályok korrekciójával kell egyensúlyt teremteni a szólásszabadság, valamint a kisebbségek védelme között – mondta Gyurcsány Ferenc a szlovák–magyar viszonyról folytatott ötpárti egyeztetés után. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy szigorításokra kerülhet sor, amelyek előkészítésével a kormányfő már meg is bízta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert. A miniszterelnök maga is kitért arra, hogy ezt a javaslatát sem a liberálisok, sem a konzervatívok nem támogatják.
Az ötpárti egyeztetés zárt üléséről kiszivárgott információk szerint az SZDSZ kifejezetten ellenzi, hogy a Magyarországon jelenleg törvényesen bejegyzett és a jogszabályokat betartva működő szervezetek képviselőit a hatalom korlátozza szabad mozgásukban. Talán ennek is tudható be, hogy Gyurcsány csak homályosan és a konkrét kormányzati lépések megnevezését kerülve volt hajlandó beszélni a Draskovics Tibornak adott utasításról.
A miniszterelnök azt viszont kiemelte, hogy szombaton Robert Fico szlovák kormányfőnek bemutatott hatpontos javaslatcsomag elemeit Magyarország akkor is kötelezőnek fogadja el önmagára nézve, ha északi szomszédunk ezt elutasítja. Az említett csomag főbb elemei közül kiemelendő: a kisebbségi iskolák használhassák a másik ország tankönyveit, mindkét ország kezdeményezhessen vizsgálatot nemzetiségi sérelmek esetén, mindkét országban legyen nemzetiségi ombudsman, és a szlovák parlament vonja vissza a külföldi nemzeti jelképek használatának tilalmáról szóló határozatát.
Az ötpárti megbeszélésen szóba került még a Fidesz által kidolgozott politikai nyilatkozattervezet kérdése is. A legnagyobb ellenzéki párt nyitott az esetleges tartalmi változtatásokra annak érdekében, hogy azt konszenzussal fogadja el az Országgyűlés. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint ebben a határozatban fel kell szólítani a szlovák parlamentet arra is, hogy vonja vissza a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát elítélő nyilatkozatát. Ugyanígy fontosnak nevezte, hogy a dunaszerdahelyi magyarellenes megfélemlítő akció elítélése is bekerüljön a tervezetbe.
Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője is azt az álláspontot képviselte, hogy tudatosítani kell, nem tehető egyenlőség Szlovákia és Magyarország közé a szélsőségesség vonatkozásában, ugyanis az előbbi államban kormányzati, közjogi rangra emelték a magyarellenességet, az emberi jogok megsértését.
Információink szerint a zártkörű egyeztetésen Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője arról beszélt, hogy a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történteket, illetve annak kivizsgálását inkább ne erőltesse a magyar kormány.
Slota, a gárda és a kristályéjszaka az EP-ben. Nem szabad engedni, hogy a radikálisok tovább mérgezzék a magyar–szlovák kapcsolatokat – mondta az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén Hannes Swoboda osztrák EP-képviselő. A szocialista politikus szerint ez vonatkozik Ján Slotára, de a Magyar Gárdára is. – Hogyan képzelhető el, hogy abban az évben, amikor Európa a kristályéjszaka 70. évfordulójára emlékezik, megengedjük a Magyar Gárda tevékenységét? – erről már Irena Belohorská független szlovák EP-képviselőnő beszélt. Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákiában egy kormánypárt szítja a feszültséget kisebbségellenes gyűlöletbeszédeivel. Swoboda erre kijelentette: az európai szocialisták nagyon kritikusan szemlélik a szlovák koalíciót. Szájer József, a magyar néppárti frakció vezetője a vitában megjegyezte: a fasiszta megnyilvánulások szlovák elítélése hitelesebb lenne, ha az már akkor is elhangzott volna, amikor Slota a magyarok Szlovákiából való kiszorítását követelte. (MTI)
Durvul a török bundabotrány, válogatott futballistát is letartóztattak















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!