Miközben a válságra hivatkozva a kormány visszavonta a korábban naponta népszerűsített Új tudás program legfontosabb alapelemét, a pályakezdő pedagógusoknak ígért nagyarányú béremelést, fel akarja függeszteni a 13. havi bérek kifizetését, felrúgja a jövő évre vonatkozó, négyszázalékos általános béremelésről szóló megállapodást, és negyvenmilliárd forintos megszorítócsomaggal sújtja a közoktatást, a digitális táblák beszerzésére vonatkozó, 24 milliárd forintot felemésztő programot nem vonták vissza, nem kurtították meg, sőt gőzerőre kapcsolták. A program során főként interaktív táblákkal látják el az iskolákat. Ez olyan eszköz, amit összekapcsolnak egy laptoppal, és a készülék a táblára vetíti a tananyagot, amire elektronikus tollal írni is lehet. Lapunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) érdeklődött arról, hol tart a közbeszerzési eljárás, amelynek során kiválasztják a többmilliárdos program beszállítóját. A hivatal tájékoztatása szerint a közbeszerzési kiírás az összeg nagyságára való tekintettel igen szigorú mind szakmai, mind alkalmassági szempontból, ezért a kétfordulós közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszára csupán két konzorcium jelentkezett, ezek összesen húsz vállalkozást vontak be a programba. Az első forduló már lezajlott, mindkét pályázó megfelelt, és továbbjutott a második körbe. A második, ajánlattételi szakasz is lezajlott, jelenleg az elbírálás folyik. Az NFÜ szerint december elején hirdetik ki a 24 milliárd forintos tender győztesét, amely rögtön meg is kezdi az eszközök kiszállítását, így az első vidéki iskolákba már karácsonyra megérkezhetnek a digitális táblák. A kiszállításra nyolc hónapja lesz a győztesnek, vagyis 2009 szeptemberéig kell felszerelni az összes érintett iskolát a szuper taneszközzel. Lapunk szerette volna megtudni, hogy a két pályázó mely alvállalkozókkal nevezett a hatalmas vagyont hozó tenderre, ám az NFÜ – arra hivatkozva, hogy ehhez a két pályázó nem járult hozzá – nem árulta el, mely cégek alkotják a konzorciumokat. A decemberi eredményhirdetés után mindenesetre az NFÜ kénytelen lesz elárulni, kit juttatott a busás hasznot hozó megrendeléshez.
Lapunk idén tavasszal többször beszámolt róla, hogy csúszik a digitális táblákra vonatkozó tender kiírása, ezért veszélybe kerülhet a Gyurcsány Ferenc által 2008 szeptemberére ígért bevezetés. Az NFÜ lapunk kérdésére nyáron elismerte, hogy csak 2009 szeptember 1-jére kerülhetnek a táblák az iskolákba, ráadásul ekkor is csak a vidéki iskolákat digitalizálják, a fővárosi és a Pest megyei intézményeket nem. Az ő részükre 2009-ben írnak ki egy közel 16 milliárd forintos tendert, ők tehát szintén egyéves csúszással, a Magyar Bálint által ígért 2009 helyett a 2010/2011-es tanévben juthatnak hozzá az eszközökhöz.
A digitális táblák beszerzése igen furcsa módon zajlik. Az iskolákat ugyanis már idén tavasszal – mielőtt kiírták volna a beszállításra a pályázatot – megpályáztatták az eszközökre. Az intézményeket nyáron már értesítették arról, hogy mit nyertek, pedig az árajánlatokat elvileg csak novemberben láthatták az illetékesek. Az NFÜ most azt mondja: az, hogy pontosan milyen eszközt és hány darabot kap az iskola, csak a győztes pályázat kihirdetése után válik nyilvánvalóvá, hiszen akkor derül ki, mire futja a keretösszegből. Ha nem is tudják az összes igényt teljesíteni, igyekeznek minden pályázónak adni valamit, mert szerintük így jelentősen csökkenthető a szegregáció.
A táblákhoz való görcsös ragaszkodás több szempontból is elgondolkodtató. Tavaly nyáron Hiller István oktatási miniszter maga hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint az iskolák nyolcvanöt százalékát fel kellene újítani, az intézmények 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékukban pedig még meleg víz sem jut a gyerekeknek. Az idén pedig a világválságra hivatkozva a kormány visszavonta az Új tudás program legfontosabb alapelemét, a pályakezdő pedagógusok drasztikus béremelését, amelynek révén a végzett pedagógusok bére havi bruttó húszezer, az egyetemi diplomával rendelkező társaiké 32 ezer forinttal emelkedett volna. Ezután bejelentették a bérek befagyasztását és a 13. havi bér ki nem fizetését. A válságbüdzsé újabb változata szerint 15 százalékkal csökken a közoktatásban a gyerekek után járó állami fejkvóta, kevesebb pénz jut az óvodásokra, negyvenmilliárd forinttal csökken az önkormányzatoknak közoktatásra adott állami forrás, és 13 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból.
– Házunk ugyan nincs, de plazmatévét kapunk – reagált lapunknak a hírre Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Az érdekvédő elképesztőnek nevezte, hogy miközben a kormány a válságra hivatkozva a korábbi megállapodáshoz képest 18 százalékkal csökkenti a közalkalmazottak keresetét, valamint újabb iskolabezárásokat, osztályöszszevonásokat, elbocsátásokat generálva reálértékben a források tíz százalékát vonja ki a közoktatásból, megteheti, hogy több tíz milliárd forintot adjon ki digitális táblákra.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
