Lados beszélni kezdett

Vannak, akiknek kifejezetten jól jött, hogy a nemzetközi pénzügyi világot romba döntő válság szinte mindent lesöpört a napirendről. Az MSZP azon politikusai például, akiknek a neve kapcsolatba került a Zuschlag-üggyel, bizonyosan azok közé tartoznak, akik a kezüket dörzsölik a tőzsdepánik miatt. Ugyan kinek jut ideje a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tárgyalótermére figyelni, amikor Gyurcsány Ferenc a nemzeti csúcs ürügyén magasztos szavak kíséretében rángatja össze a nála sokkal felkészültebb és az államigazgatás feladatára alkalmasabb közszereplőket? Vagy kit foglalkoztat a Zuschlag-per másodrendű vádlottjának, Lados Istvánnak a vallomása, amikor a két esztendeje még dübörögve fejlődő magyar gazdaság olyan alappillérei dőlnek össze, mint a részvény- vagy az állampapírpiac?
Egyetlen kéz elegendő lenne annak megszámlálására, hány mérvadónak számító médium foglalkozik részletesen a Kecskeméten zajló bírósági tárgyalással. Pedig az elmúlt héten elkezdődött többnapos meghallgatássorozat során a Zuschlag-per másodrendű vádlottjának, Lados Istvánnak a szájából meglepő állítások hangzottak el. Az egykori személyi titkár rögtön az első napon azt vallotta eskü alatt, hogy már 2003-ban hamis bélyegzők és számlák egész sorát készítette el. Tisztában volt vele, hogy mindez bűncselekménynek számít, ám féltette az állását. A vallomásában említett hamis számlák azt a célt szolgálták, hogy hozzá lehessen férni a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által kiírt pályázati támogatások során elosztásra kerülő közpénzekhez. Lados főnöke, Zuschlag János ekkor az MSZP ifjúsági szervezetének elnökhelyetteseként és országgyűlési képviselőként pártjának egyik üdvöskéje volt, kiterjedt politikai kapcsolatrendszert tudva maga mögött. A csalássorozat idején hivatalban lévő miniszter neve sem ismeretlen: Gyurcsány Ferencnek hívják. Akinek a neve a tárgyalás egy másik szakaszában is felmerült. A másodrendű vádlott szerint a miniszterelnök arra kérte fel Bánáti János ügyvédet, hogy nézze át az ügyészségi aktákat, mivel elfogadhatatlan volt számára, hogy tanúként neki is meg kellett jelennie az ügyészségi meghallgatáson.
Lados meghallgatásából az is kiderült, hogy tikárként elsősorban levelek és akták ide-oda tologatásával foglalkozott. A büntető törvénykönyv hatálya alá tartozó cselekedeteket kizárólag Zuschlag utasítására vitte végbe. Lados azt állította, hogy főnökének irodai szobatársa, Arató Gergely jelenlegi kulturális és oktatási minisztériumi államtitkár is tudott a számlahamisításokról, aki mindezt roppant módon nehezményezte. A vallomás szerint Arató számára elfogadhatatlan volt, hogy a fiktív alapítványok iratai az ő szeme láttára jöjjenek a világra, ezért Lados István kénytelen volt hamisítói ténykedését azon időpontokra szűkíteni, amikor a szobatárs nem tartózkodott az ominózus helyiségben. Ez már olyan súlyú állítás volt, amire az addig szűkszavú kormánypárti médiának is reagálnia kellett. Ennek köszönhetően bárki végigolvashatta az oktatási államtitkár közleményét, amelyben Arató a megszokott politikusi rituálét követve minden létező kötőszót és igekötőt megcáfolt, illetve visszautasított.
Istennek hála, a megvádolt minisztériumi vezető rövidesen megnyugodhatott, mivel a Lados saga újabb éneke után nyilvánvalóvá vált, hogy nem ő az egyedüli szocialista tótumfaktum, aki belekeveredett ebbe a főleg a szocialisták számára roppant kínos botrányba. Az elmúlt hét csütörtökén már valósággal sorjáztak a nevek. Felmerült például Baja Ferenc érintettsége, aki 2006 tavaszán egy zártkörű találkozón arról tájékoztatta a megjelenő kétszáz pártaktivistát (köztük Zuschlagot és Ladost), hogy az MSZP parlamenti képviselőjelöltjei civil szervezetek álcáját magukra öltve miképpen nyújthatnak be pályázatokat a párt által ellenőrzött Táncsics Alapítványhoz. A cél, hogy az így elnyert pénzek felhasználhatók legyenek a kampány finanszírozására. Ennek a forrásnak köszönhetően olyanok jutottak pénzhez a Zuschlag-csoport közvetítésével, mint az exminiszter Baráth Etele vagy az exállamtitkár Csiha Judit. Az érintett MSZP-s politikusok természetesen mindezt kategorikusan cáfolták.
Ekkor már folyamatban volt a szélhámosságaikat amatőr módon végrehajtó ifjú szocialisták lehallgatása is. Legalábbis ez derül ki Lados vallomásából. Szerinte Zuschlag János az alábbi módon minősítette a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter eljárását: „az a féreg Szilvásy későn szólt, hogy lehallgatják”. A vádlott állítása szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 januárjától kezdve figyelte a számlagyárosokat. Nem sokkal ezután Lados – mivel a rendőrség körözést adott ki ellene – kénytelen volt Erdélyben elbújni a hurkot szorongató hatóságok elől. Talán mondani sem kell, a felszívódásnak ezt a módját Zuschlag tanácsolta neki. A magyarországi baloldal kihunyni nem akaró csillaga ekkoriban, 2007 elején újra felkapaszkodóban volt pártjának ranglétráján. Miután a Terror Háza előtt 2004 őszén elhangzott, a második világháború zsidó áldozatain történő ízléstelen viccelődése miatt le kellett mondania parlamenti képviselői mandátumáról, átmenetileg háttérbe szorult pártjában. A jelek szerint azonban olyan hiányt szenvedett az MSZP az ideológiailag képzett káderekben, hogy a 2006-os őszi önkormányzati választásokon Zuschlag János újra képviselői mandátumhoz jutott színeikben, mégpedig a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésben. Erre később rá is tromfolt, mivel a következő év elejétől a megyei szocialista pártszervezet ügyvezető elnökévé is őt választották. A kiskunsági szocialistákat az a tény sem zavarta Zuschlag pajzsra emelésekor, hogy a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság már 2005-ben megvádolta a holokauszt áldozatain röhögcsélő politikust, hogy bűnsegédként szerepet játszott a Fiatal Baloldal tíz fiktív Vas megyei szervezetének létrehozásában.
Lados István vallomása is kitért a nem létező Vas megyei szervezetekre, megemlítve, hogy a hamis tagbeléptetési jegyzőkönyvek Zuschlag irodájában készültek. Mondanunk sem kell: akkor, amikor Arató Gergely nem tartózkodott ott. Mivel nincs okunk arra, hogy kétségbe vonjuk egy olyan komoly embernek az állításait, mint amilyen az oktatási államtitkár, ezért csupán azt a megállapítást kockáztathatjuk meg, hogy Arató roppant csekély időt tölthetett el a Képviselő Irodaházban. Másképp aligha fordulhatott volna elő, hogy egy ilyen éles szemű, tapasztalt politikus sok-sok év alatt nem veszi észre, hogy mit művelnek szobatársai a szemközti íróasztal mögött.
Egyelőre ennyi hangzott el a bíróság előtt. Nem tudni, hogy a tárgyalás további szakaszában milyen új információk és nevek kerülnek napvilágra. Remélhetőleg az elsőrendű vádlott, azaz Zuschlag János közelgő meghallgatása már elegendő súlyú lesz ahhoz, hogy végre a magyarországi médiumok és a hírmagyarázók kellő terjedelemben foglalkozzanak a perrel, amely nem csupán egy szimpla korrupciós botrány, hiszen úgyszólván a kisebbségben maradt kormánypárt teljes pártelitje súlyosan érintett benne.