Veres János pénzügyminiszter a harmadszorra benyújtott jövő évi költségvetési javaslat expozéjában azt mondta, az államháztartás hiánya GDP-arányos 2,6 százalék lehet jövőre, s ezzel Magyarország meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurózóna csatlakozáshoz teljesítendő feltételeknek. Hozzátette: a kiadáscsökkentő lépések összességében 400 milliárd forinttal mérséklik az állami kiadásokat, és így 92 milliárd forinttal lesz kisebb a hiány. Elismerte, hogy nincs lehetőség a reálbérek értékének megőrzésére, mivel 2,7 százalékos értékcsökkenése várható. Szerinte a költségvetés megalapozása szempontjából mérföldkő volt a kormány megállapodása a Magyar Nemzeti Bankkal, az Európai Unióval, a Valutalappal és a Világbankkal, mert ezek az intézmények közösen biztosítanak hazánknak egy 25 milliárd dolláros finanszírozási csomagot, támogatva a gazdasági stabilizációs programot.
Varga Mihály (Fidesz) kiemelte, hogy a javaslat újabb megszorító csomagot tartalmaz az ország számára, például 150 milliárd forinttal kurtítja meg az önkormányzatoknak szánt központi pénzeket, és mintegy 120 milliárd forintos megszorítást jelent – elsősorban a bérek vonatkozásában – a közszférát tekintve. Összességében szerinte mintegy 500 milliárd forintra rúg a megszorítások teljes összege, és ez szerinte nem fogadható el. Azt javasolta, hogy a kormány fagyasszon be minden luxuskiadást, szüntesse meg a négyszázalékos különadót, indítsanak kis- és középvállalkozásokat támogató programokat, a társasági adó mértékét állítsák viszsza 16 százalékra.
A miniszterelnök napirend előtt arról beszélt: a kormány jó helyzetfelismerése és intézkedései miatt nagy valószínűséggel elmúlt az államcsőd veszélye. Gyurcsány Ferenc az IMF-hitel kapcsán elmondta: az nem jelenti Magyarország államadósságának növekedését. Természetesnek nevezte, hogy a parlamenti pártok megismerhessék a Valutaalappal kötött szerződést, ám erre nem tett ígéretet, mindössze azt helyezte kilátásba, hogy a jegybankelnöknek és a pénzügyminiszternek, a Valutaalap vezérigazgatójának írt levelét megosztják majd a közvéleménnyel. A gazdasági csúcs kapcsán azt közölte, hogy azon részt vennének a munkavállalók, a munkáltatók és a kamarák képviselői, valamint a társadalmi partnerek, a politika részéről pedig a parlamenti pártok elnökei és frakcióvezetői. A rendezvényen – amelyre várhatóan a jövő hét csütörtökön kerül sor – a kormány egy 1000 milliárd forintot kitevő válságkezelő és gazdaságélénkítő csomagot mutatna be. Navracsics Tibor (Fidesz) minderre úgy reagált: a kormányfő mindenkit hibáztat a kialakult helyzetért, csak éppen saját politikáját nem. A magyar gazdaság azért gyengült meg ilyen mértékben, mert a Gyurcsány-kormány maga is a válság okozója volt. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke azt kifogásolta, hogy az ellenzéknek nagyon nehéz együttműködnie a kormánnyal úgy, ha nem ismerhetik meg az IMF-fel kötendő megállapodás részleteit. A miniszterelnök egyfajta biodíszletnek használja saját PR-kormányzása érdekében a szakmai szervezeteket és az ellenzéket – hangoztatta a politikus, aki szerint a gazdasági csúcs is hasonló PR-esemény lesz, mint amilyen a nemzeti csúcs volt.
Titkolóznak. A kormány nem hajlandó tájékoztatást adni arról, hogy milyen feltételekkel juthatunk hozzá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított hitelkerethez. A parlament költségvetési bizottságának tegnapi tanácskozásának elején Veres János pénzügyminiszter az állami és szolgálati titokról szóló törvény egyik paragrafusát idézte; erre hivatkozva a testület zárt ülést tartott, a bizottsági tagok még csak nem is jegyzetelhettek, és két, közelebbről meg nem nevezett tartalmú dokumentumot is aláírattak velük, amelyekben a jogkövetkezmények tudatában kellett nyilatkozniuk: egy szót sem ejtenek a bent elhangzottakról. Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő elképesztőnek nevezte a kormány gyakorlatát, hiszen a közvéleménynek joga van megismerni szerződés tartalmát.
origo.hu
Sírás a víz alatt
