Elképesztő és rendkívül kegyetlen intézkedéssel próbál spórolni a kormány: a válságbüdzsé legutóbbi változatában olyan drasztikus módon csökkenti a sérült gyerekek korai fejlesztésére szánt állami támogatást, amely pillanatok alatt bedönti az egész rendszert. Bicsákné Némethy Terézia, a zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézet igazgatója levelet írt valamennyi parlamenti képviselőnek, amelyben azt kéri, ne szavazzák meg a módosítást. A szakember emellett útjára indított egy tiltakozó petíciót is a világhálón, amit eddig 1600-an írtak alá.
Azért fordultam levélben a képviselőkhöz, mert a minket érintő gyalázatos megszorítás olyan csavaros módon van megfogalmazva, hogy az egy laikus számára szinte észrevehetetlen, így a politikusok nem is tudják, mit szavaznak meg – jelentette ki lapunknak Bicsákné. Az igazgatónő leszögezte: első olvasatra csupán az látszik, hogy a korai fejlesztésre eddig gyermekenként fizetett 240 ezer forintos támogatást 228 ezer forintra, a fejlesztő felkészítésre adott normatívát pedig 325 ezer forintról 310 ezer forintra csökkentik. Ez az elvonás is felháborító, hiszen a baloldali kormány már 2002-ben megkezdte a sérült fiatalokon való spórolást. Az azt megelőző 12 évben mindig legalább az infláció mértékével emelkedett a sérült gyerekek fejlesztésére fizetett állami támogatás, az utóbbi hat évben azonban egyetlen forinttal sem nőtt az összeg, sőt, a legsúlyosabb állapotban lévőknél tavaly fejenként 100 ezer forinttal csökkent a támogatás. A fejkvóta már régóta nem fedezi a tényleges költségeket, így csak azok a gyógypedagógiai intézmények tudtak fennmaradni, amelyeknek kipótolta a költségvetését a megyei vagy a városi önkormányzat.
A normatívacsökkenés azonban csak hab a tortán: ennél sokkal rosszabb helyzetet teremt az az új számítási mód, amellyel megállapítják az igényelhető összeget. A kormány javaslata értelmében a jövőben ugyanis a támogatásnak csak a töredéke jár a sérült gyerekek után. Eddig minden ellátott után megkapták a gyógypedagógiai intézmények a támogatást, a jövőben azonban csak arra a napra kap pénzt az intézmény, amelyen a gyereket kezeli. Bicsákné szerint ez teljesen abszurd, hiszen a törvény szerint korai fejlesztésre sérültségi foktól függően csak heti kettő–öt órában jogosult a kisgyermek. Ha a kicsit hetente egyszer hozzák két órát fejlesztésre, akkor évente csak 45 600 forintot kapnak utána, ami a jelenleg érvényes 288 ezer forintos támogatás egyhatoda. Ennyi pénzből nem lehet fenntartani az intézményeket, vagyis ha a jogszabály érvénybe lép, pillanatok alatt bedől a korai fejlesztés rendszere, ami súlyos problémát jelentene az egész társadalom számára.
A korai fejlesztés során a szakemberek a sérült, vagy súlyosan sérült kisgyermekeket fejlesztik újszülöttől ötéves korig. Ez a leghatékonyabb beavatkozási lehetőség a fogyatékosság csökkentésében, ilyenkor még esély van annak teljes felszámolására is. A fejlesztést végző intézmények nem bentlakásosak, a törvény szerint heti kettő–öt órában vehetők igénybe, tehát abszurd a naptári napra vonatkozó számítási mód. Bicsákné hangsúlyozta: ha kiskaput keresnének, megtehetnék, hogy két-három órás foglalkozás helyett hetente négyszer, fél-egy órás fejlesztésre rendelik be a gyerekeket, így máris négyszer több pénzhez jutnának, pedig ugyanannyit foglalkoznak a gyerekekkel. Az állam ráadásul rosszabbul járna, mint jelenleg, hiszen a gyerek egy alkalom helyett hetente négyszer utazna el az intézetbe, vagyis megnégyszereződne az útiköltség-térítés. Ezt azonban nem tehetik meg az érintett szülőkkel, akiket munkájuk mellett arra kényszerítenének, hogy hetente négyszer utazzanak sérült gyerekükkel.
Az új számítási mód vonatkozik a fejlesztő felkészítésre is, amelyet a súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók vehetnek igénybe 18 éves korukig. Az ellátás megszűnése az egyetlen lehetőséget venné el, hogy a gyerekek közösségben legyenek, és hogy később esélyük legyen arra, hogy állapotuktól függően ellássák önmagukat. A tiltakozó levelet író szakembert egyelőre egyik párt sem kereste meg, a petíciót azonban aláírta Bányai Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Szignója mellé odaírta: pártja a javaslat ellen szavaz majd. A tiltakozók között szerepel Czeizel Barbara, Fodor Gábor volt felesége is, aki még mindig jó kapcsolatot ápol a szabad demokratákkal.
Januártól egyébként életbe lép még egy, a sérült gyerekeket ellátó gyógypedagógiai iskolák létét alapjaiban veszélyeztető jogszabály. A nyár elején elfogadott esélyegyenlőségi törvény értelmében a gyógypedagógiai iskolában nem működhet tanulási képességet vizsgáló bizottság. Ma ezek a bizottságok állapítják meg, hogy egy gyerek milyen fokú sérüléssel küzd. A szocialista kabinet azért vette el az iskoláktól az elbírálás jogát, mert azzal gyanúsította őket, hogy a magasabb állami támogatás reményében szándékosan a valódi betegségnél súlyosabb sérülést állapítanak meg a gyerekeknél. Szakemberek szerint a jogszabályrész etikátlanságot feltételez a gyógypedagógusokról, és a sérült gyerekek kárára képes szétverni egy jól működő rendszert csak azért, mert néhány forint megtakarítást remél. A valóságban nem olcsóbb, hanem drágább lesz az új struktúra, hiszen az eddig iskolákban működő testületeknek most új gazdasági iroda és géppark kell. A bérezés is többe kerül majd, hiszen eddig az intézmény gyógypedagógusa egyszerre dolgozhatott fejlesztőként és szakértőként, ezután azonban mindkét státusért külön kell fizetni.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
