Százéves a Wekerle-telep

Százéves a Wekerle-telep, a centenáriumot a környéken élők ünnepi eseménysorozattal ülik meg a névadó miniszterelnök-pénzügyminiszter születésének évfordulóján. A Pesti Magyar Színházban ma este hét órától neves wekerlei és határon túli művészek lépnek színpadra.

A hazaszeretet jegyében rendezik meg ünnepi estjüket ma este hét órakor a Wekerle-telepiek a városrész százéves fennállása alkalmából. Az est témája egyebek között a szülőföldhöz való kötődés, és az – Szabó Dezső szavaival élve –, hogy bárhol is élünk mi, magyarok a világban, felelősek vagyunk egymásért. A műsor két vezetője, az est háziasszonya, Auksz Éva és házigazdája, Jakab Csaba maguk is Wekerle-telepiek, de a Sziporka gyermek-néptáncegyüttes és a Szent József Kórus is a százéves pesti városrészen működik. A szervező Wekerlei Társaskör Kulturális Egyesület szerteágazó, határokon átívelő kapcsolatokat ápol, ennek köszönhető néhány neves fellépő, mint például a felvidéki Ghymes, a kárpátaljai Credo együttes, valamint az erdélyi Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Az eseményen a zenekari kíséretet a Százéves Magyar Szimfonikus Zenekar biztosítja. Napközben is lesznek programok: Móron, Wekerle Sándor szülőházánál, illetve a Fiumei úti temetőben található sírjánál koszorúznak, majd leleplezik új mellszobrát a Kós Károly téren.
Ha máshonnan nem, a Barátok közt című tévésorozatból sokan ismerik a Wekerle-telep jellegzetes kertvárosi arculatát. A magyar szappanoperát ugyanis a városrész központi terén, a Kós Károly téren és a környező utcákban forgatják. Wekerle Sándor, az első polgári származású miniszterelnök háromszor volt kormányfő, a kispesti városrész, a később róla elnevezett Wekerle-telep létrehozása máso-dik miniszterelnökségének ideje (1906–1910) alatt valósult meg. A ciklus alatt miniszterelnöksége mellett több tárcát is vezetett hoszszabb-rövidebb ideig, egyebek között a pénzügyminiszteri posztot is ő töltötte be saját kormányában, s ebben a minőségében kezdeményezte a Sárkány család állami pénzen megvásárolt birtokán munkáslakások létrehozását. A Wekerle-telep kertvárosi jellegű arculatának kialakításában döntő szerepe volt Fleischl József építésznek, aki elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy a lakásra várók többsége vidékről érkezett, így a füves-fás környezettől megfosztott, zsúfolt bérkaszárnyák túl drasztikus változást jelentettek volna. Bár a lakásokat eredetileg munkásoknak szánták, a bérköltségek miatt leginkább a középosztály költözött ide. A Wekerle-telepet Kispesttel együtt 1950-ben csatolták a fővároshoz.