Egyetlen felesleges napunk sincs, azonnal lépni kell, mert a költségvetés decemberi elfogadása után már hiába harcolunk. Ha a többi tanári szakszervezet nem lép akcióba, akkor kénytelenek vagyunk egyedül mozdulni – jelentette ki lapunknak Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Az érdekvédő leszögezte: másfél héttel ezelőtt levelet küldtek az összes ágazati szakszervezetnek, amelyben együttműködésre szólították fel őket a közoktatást érintő megszorítások megakadályozására. A legnagyobb tanári szakszervezet, a baloldali kötődésű Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azonban csupán egysoros válaszra méltatta kollégáját, amelyben időhiányra hivatkozva elutasította a Kerpen által ajánlott, e hét péntekre vonatkozó tárgyalási időpontot.
A PDSZ első lépésként levelet küldött a parlament oktatási bizottsága tagjainak, amelyben arra kéri őket, hogy akadályozzák meg a válságbüdzsé által tervezett negyvenmilliárd forintos forráskivonást a közoktatásból. A szakszervezet november 29-én az oktatási tárca Szalay utcai épületénél demonstrál, ahol tiltakozó petíciót adnak át Hiller István miniszternek. A dokumentumban azt kérik a kormánytól, hogy állítsa vissza a jövő évre tervezett, első költésvetési változatban szereplő normákat – vagyis álljon el a negyvenmilliárd forintos forráskivonástól. Azt is elvárják, hogy a kormány adja vissza az oktatásnak a korábban a pályakezdők és az intézményvezetők kiemelt keresetkiegészítésére szánt összeget, mivel a válságbüdzsé ennek forrásait is elvette.
A szakszervezeti vezető leszögezte: a PDSZ csak az ágazati kérdésekben lép fel önállóan, az egységes közszolgálati sztrájkbizottság tagjaként természetesen részt vesz a november 29-i közös demonstráción a Hősök terén. Hozzátette: ha a demonstráció nem lesz eredményes, az egységes sztrájkbizottsággal egyetértésben erőteljesebb érdekvédelmi eszközök alkalmazására kényszerülnek. Arra a kérdésre, hogy ez sztrájk meghirdetését jelenti-e, azt mondta: akár sztrájkra is kényszerítheti a bizottság tagjait a kormány. A testület a 13. havi bérek ki nem fizetése és a jövő évi béremelések elmaradása miatt tiltakozik. Kerpen szerint a 13. havi kereset visszavonása és az egyéb juttatások elmaradása összesen közel 18 százalékos keresetcsökkentést eredményeznek. A 13. havi bér elmaradása azt jelenti, hogy egy 150 ezer forintot kereső pedagógus havonta 12 465 forinttal kap kevesebbet, hiszen a juttatást havi bontásban kapták meg. Ha ehhez hozzászámoljuk a béremelés elmaradását, akkor kiderül, hogy összesen 26 950 forinttal kap kevesebbet jövőre egy jelenleg 150 ezer forintos bruttó fizetéssel rendelkező tanár, mint amennyi járna neki a kormánnyal kötött bérmegállapodás alapján.
Ismert: a válságra hivatkozva a kormány visszavonta a pályakezdő pedagógusok jelentős béremelését. A főiskolát végzett pedagógusok bére havi bruttó húszezer, egyetemi diplomával rendelkező társaiké
32 ezer forinttal emelkedett volna. Ezután bejelentették a bérek befagyasztását és a 13. havi bér ki nem fizetését, majd válságbüdzsét alkottak, amelynek legújabb változata 15 százalékkal csökkenti a közoktatásban a gyerekek után járó állami fejkvótát, kevesebb pénzt ad az óvodásokra, és negyvenmilliárd forinttal csökkenti az önkormányzatoknak közoktatásra adott állami forrást.
Holnap jön az igazi tél!