Tovább bonyolódik a Ságvári-ügy

Új szakaszához érkezett az a jogi vita, amely az 1959-ben halálra ítélt és kivégzett Kristóf László rehabilitálásakor kezdődött. A csendőr törzsőrmester ötven évvel ezelőtti bűnperében tanúként szereplő Pintér Mariann most beavatkozóként lépett fel abban a kártérítési perben, amelyet a volt csendőr nővére és özvegye indított a kivégzés miatt. A tanú szerint a csendőr hozzátartozói bűnsegédnek minősülnek: szintén háborús bűnösök voltak.

Az 1959-ben kivégzett Kristóf László csendőr törzsőrmester jelenleg 89 éves özvegye és 87 éves nővére az év elején azért perelte be a Fővárosi Bíróságot (FB) és a Legfelsőbb Bíróságot (LB), mert a két bírói fórum ötven évvel ezelőtt háborús bűntett miatt halálra ítélte hozzátartozójukat. Az LB büntetőtanácsa 2006. március 6-án rehabilitálta a volt csendőrt, megállapítva, hogy Kristóf nem követte el az emberek törvénytelen kivégzésével megvalósított háborús bűntettet. A két évvel ezelőtti döntés szerint a csendőr nem marasztalható el törvénytelen kínzásért sem. Az 1959-es ítélet közölte ugyan, hogy a törzsőrmester négy embert elektromos eszközzel és gumibottal kínzott, ám ennek semmilyen konkrét bizonyítékát nem sorolta fel. Az LB 2006 márciusában úgy látta, ha a cselekmény megtörtént volna, a bűnösséget akkor sem lehetne megállapítani, mert az nem háborús bűntettnek, hanem öt év alatt elévülő hivatali visszaélésnek minősülne. Az eljárást ebben a vádpontban elévülés címén megszüntették.
A Legfelsőbb Bíróság 2006-os ítélete után Kristóf László testvére és özvegye azt kérte a bíróság polgári tanácsától: állapítsa meg, hogy az FB és az LB halálos ítélete megsértette személyiségi jogaikat. Mindketten számos hátrányt szenvedtek el, mert szűkebb és tágabb környezetük egy kivégzett háborús bűnös rokonaiként tartotta őket számon. Ezzel csorbult az emberi méltósághoz, a becsülethez, a jó hírnévhez fűződő joguk. A per tárgyalását szeptemberben kezdte meg a Fejér Megyei Bíróság. A két felperest Zétényi Zsolt ügyvéd képviseli. Kristóf László nővérének megbízásából ő kezdeményezte a törvénysértő halálos ítélet felülvizsgálatát és megsemmisítését is.
A polgári per tárgyalásán, Székesfehérváron megjelent Ádám György ügyvéd és bejelentette, hogy az egykori tanú, a 85 éves Pintér Mariann képviseletében beavatkozik az eljárásba. Egyúttal viszonkeresetet indít, vagyis kéri, a megyei bíróság állapítsa meg, hogy Kristóf László testvére és özvegye megsértette Pintér Mariann személyiségi jogait. Az indokokról kérdésünkre Ádám György ügyvéd most úgy nyilatkozott: Kristóf László hozzátartozói a csendőr bűnsegédei voltak. Tehát valójában ők is háborús bűnösök. Az ügyvéd felidézte, a volt csendőr törzsőrmester hajdan a bányavidéken beépült a munkásmozgalomba, csillésként dolgozott, hogy leleplezze az ellenállókat. Kristóf László kettős életet élt – közölte Ádám György: egyik nap kakastollas csendőr volt, a másik nap pedig beépült csillés. A hozzátartozói támogatták ebben. Ezért minősülnek bűnsegédnek.
Az ügyvéd elmondta azt is: a Kristóf László által 1944-ben szintén megkínzott Pintér Mariann úgy véli, a halálos ítélet törvényes volt. Az 1959-es büntetőeljárás tanúja emiatt Kristóf László rehabilitálása után beperelte a Legfelsőbb Bíróságot. Ezt a polgári pert a Fővárosi Bíróságon és a Fővárosi Ítélőtáblán elvesztette, Ádám György közlése szerint azonban az eljárás még nem zárult le. Minden fórumot igénybe vesznek, hogy érvényt szerezzenek igazuknak.
A Fejér Megyei Bíróság az első tárgyaláson elutasította Pintér Mariann viszonkeresetét. Döntése szerint viszonkeresetet csak az indíthat, akit bepereltek. Kristóf László nővére és özvegye ellenben nem indított polgári eljárást Pintér Mariann ellen. Ádám György ügyvéd az elutasítás miatt a Fővárosi Ítélőtáblához fellebbezett. A jogi képviselő ezt azzal indokolta, hogy a polgári perrendtartás helyes értelmezése szerint a beavatkozó is élhet a viszonkereset jogával. Másodfokú döntés még nincs, nem tudni tehát, miképpen alakul az az eljárás, amelyben a kivégzett csendőr hozzátartozói elégtételt kérnek a bíróságoktól. Az viszont egyértelmű, hogy polgári perben nem lehet felülvizsgálni a bűntetőítéletet. Vagyis: az LB 2006-os felmentő határozata végérvényes. Eszerint Kristóf László csendőr törzsőrmester, Palotás Ferenc csendőr nyomozó, Cselényi Antal rendőr detektív és Pétervári János rendőr őrmester jogszerűen járt el, amikor 1944. július 27-én a budai Nagy-cukrászdában, a jelenlegi Szép Ilona presszóban megpróbálta letartóztatni Ságvári Endrét. Az akkor már hét éve illegalitásban élő kommunista itt egyik elvtársával találkozott. A hatósági emberek azért keresték, mert az állami és társadalmi rend védelméről szóló 1921. évi III. törvénycikk szerint bűncselekményt követett el: a hatalom megszerzése és kizárólagos gyakorlása érdekében szervezkedett. Ez a jogszabály a szélsőjobb- és a szélsőbaloldali mozgalmak képviselőit egyaránt üldözte.
A rendőrök és a csendőrök egész nap követték, figyelték Ságvárit, majd megpróbálták letartóztatni. Az ellenálló a cukrászdában pisztolyt rántott és három hatósági embert megsebesített. Egyikük, Pétervári János a kórházban meghalt, átmenetileg Kristóf Lászlót is ártalmatlanná tette. A menekülő Ságvárit az épületen kívül érte a Cselényi Antal által leadott halálos lövés. Az LB 2006-os ítélete szerint a nyomozók a magyar királyi csendőrség szervezeti és szolgálati utasításának megfelelően jártak el, hiszen az adott esetben számukra a fegyverhasználat kötelező volt. Életük és testi épségük ugyanis veszélyben forgott. A büntetőtanács nem fogadta el az 1959-es halálos ítéletnek azt az állítását, amely szerint a csendőrök nem lőhettek volna vissza, mert a kommunista vezető ellenállónak minősült: jogos védelmi helyzetben volt.
Cselényi külföldre távozott, Palotást és Kristófot pedig az 1956-os megtorlás részeként egy 13 vádlottas perben halálra ítélték. A koncepciós eljárás azt volt hivatva igazolni, hogy az úgynevezett ellenforradalmat főként a Horthy-reakció, a csendőrség és a rendőrség egykori munkatársai készítették elő.