Jogerős határozatában mondta ki a Debreceni Ítélőtábla két és fél évvel ezelőtt, hogy a miskolci József Attila Általános Iskolában szegregálnak, és ezért a város önkormányzata a felelős. A pert a Mohácsi Erzsébet nevéhez köthető Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indította önök ellen, amely azóta is folyamatosan támadja a miskolci oktatáspolitikát.
– Az ítélőtábla valójában csak formai kifogást állított fel, amit egyesek úgy forgattak ki, mintha mi súlyos bűnt követtünk volna el. A valóságban csak annyit mulasztottunk, hogy amikor összevontuk egymással a selyemréti és a József Attila utcai iskolát, akkor nem egyesítettük a kettő beiskolázási körzetét. Amire az ítélőtábla határozata megszületett, addigra ezt megtettük.
– Nevezhetjük ezt formai hibának is, a romajogi aktivisták azonban most azt mondanák, itt nem véletlen mulasztásról van szó. A József Attila Utcai Általános Iskola beiskolázási területe ugyanis nagyrészt egy cigánytelepet fedett le, a selyemréti pedig nem. A körzethatárok meghagyásával előbbibe 165 roma gyerek jár.
– Még egyszer hangsúlyoznám: mi a bírósági ítélet előtt összevontuk a körzethatárokat, erre néhány hónap múlva született egy új jogszabály, amely azt írta elő, hogy nem intézményenként, hanem tagiskolánként kell meghatározni a körzeteket. Kis idő elteltével tehát az lett az elvárt, amiért minket korábban elítéltek. Egyébként a szabad iskolaválasztás lehetőséget biztosít a szülőknek, hogy válasszanak az iskolák kínálatából.
– A beiskolázási szabályzat és integrált nevelés erőszakolása sok esetben szögesen ellentmond egymásnak. Ha ugyanis a hátrányos helyzetű gyerekeket válogatás nélkül fel kell venni a lakókörzetük szerinti iskolába, akkor egy cigánytelep esetében nyilván roma többségű lesz az iskola, amiért rögtön rásütik a szegregálás bélyegét.
– Az előbb már említettem a szabad iskolaválasztás lehetőségét.
– A tárca esélyegyenlőségi osztálya és a roma érdekvédők szerint hogyan kellett volna megszüntetni a szegregációt?
– Úgy, hogy bezárjuk a roma többségű iskolát és szétosztjuk a gyerekeket a többi városi iskola között.
– Miért nem tették ezt? Könnyű megoldásnak látszik. Egy iskolával kevesebbet kell fenntartani, Mohácsi Erzsébet sem ócsárolja tovább Miskolcot és még pluszpénzt is kaptak volna az oktatási tárcától az integrált nevelésért.
– Mi nemzeti ügynek tekintjük az oktatást. Miskolcon nem statisztikai adatok a hátrányos helyzetű gyerekek, hanem valódi emberek, akiket úgyis kell kezelni. Nincsenek kevesen, és nem csak romák. A rendszerváltás után rengeteg üzem és gyár ment tönkre, a munkanélküli családok ezrei csúsztak le, és lettek gyermekeikből hátrányos helyzetűek. Mi más megoldást választottunk az integrációval kapcsolatban, nem erőszakkal, hanem felmenő rendszerben, fokozatosan, a társadalmi elfogadottságát megszerezve kívántuk megoldani a problémát.
– Nem hisz az integrált nevelésben? Borovszky Tímea, az oktatási tárca esélyegyenlőségi főosztályának vezetője szerint a szegregáló polgármesterek többsége azért nem akarja egy osztályba tenni a roma gyerekeket, mert fél, hogy elveszíti a fehérek szavazatait.
– Hiszek az integrációban. Mi az együtt nevelést ésszerűen, fokozatosan kívánjuk megoldani. Fel kell készíteni a tanárokat arra, hogy egy osztályon belül differenciáltan neveljék és oktassák a különböző fejlettségű gyermekeket, hiszen a beiskolázásnál két-három év fejlettségbeli különbség is lehet a gyerekek között, amit felzárkóztatással, különprogramokkal, speciális módszerekkel kompenzálunk. Ki merem jelenteni, az erőszakos integráció a gyerekek elleni bűn. Az utóbbi állítását pedig nem értem.
– Hogyan képzelik el önök az integrációt?
– Úgy, hogy a gyereket helyezzük a középpontba. Nem azt nézzük, hogy egyik napról a másikra egy osztályba rakjuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyereket a többivel, hanem azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy minden gyerek megtanuljon írni, olvasni, számolni. Mi 12 éve dolgozunk azon, hogy megvalósítható legyen az együtt nevelés, óriási erőfeszítéseket teszünk. Hiszem, hogy Miskolc nem a negatív, hanem a valóságban a követendő példa, csak ezt sokan még nem ismerték fel. Első körben a halmozottan hátrányos gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása a legfontosabb. Már évekkel ezelőtt megkezdtük az érintett családok látogatását. Az óvópedagógusok azért „házaltak”, hogy a szülők járassák a hároméves korú gyermeküket óvodába, így iskoláskorra már jelentősen csökkenthető a hátrány. Az országban egyedülálló, hogy Miskolcon a középső és nagycsoportos óvodásoknál diszlexiaszűrést végzünk, és a súlyosabb eseteknél logopédus is foglalkozik a gyerekekkel. Az iskola első osztályában is tanulási részképességméréseket végzünk, feltárjuk, hol rejtőzik a probléma, és egyéni fejlesztéssel zárkóztatjuk fel a gyerekeket. Azokban az iskolákban, ahol sok a roma gyerek, roma származású mentorokat foglalkoztatunk, akik segítenek a gyerekek motiválásában. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által létrehívott szakmai csoport a napokban készítette el a zöld könyvet, ami szintén minket igazol, hiszen azt írja: az erőszakos integráció ártalmas, és elsősorban a családi motivációt kell megerősíteni, vagyis azt, hogy az érintett gyerek családja is elhiggye, fontos a tanulás. Most készült el egyébként a város oktatási esélyegyenlőségi terve. Mindig felháborít, ha azt állítják, hogy a roma többségű iskolában az oktatás színvonala alacsony. Mi mérésekkel tudjuk igazolni, milyen sokat fejlődtek a gyerekek a pedagógusok elhivatott munkájának köszönhetően.
– Még ma is működik a József Attila utcai iskola?
– Igen, de már két éve nem indított első osztályt.
– Miért?
– Felszámolták azt a roma telepet, amely az intézmény beiskolázási körzete volt. Az iskolát azonban nem zártuk be, akik ott kezdték el a tanulmányaikat, ott is fejezhetik be.
– A mostani elsős hátrányos helyzetű gyerekeknek már nem lesz nehéz beilleszkedniük az elsős integrált osztályokba?
– Nem, mert őket már az óvodában is fejlesztették a több éve működő Lépésről lépésre program részeként. A velük foglalkozó tanárok rengeteg továbbképzést végeztek el, akik a lemaradt diákokat tanórán kívül, egyéni foglalkozás keretében is segítik. Mindezt önkormányzati hozzájárulásból fedezzük. A városban iskolapszichológusi hálózatot alakítottunk ki, mely segítséget nyújt a különböző problémák kezelésében pedagógusoknak, gyerekeknek, szülőknek egyaránt.
– Mit szól a hódmezővásárhelyi, a Hiller-tárca szerinti követendő példához, ahol egyik napról a másikra bezárták a roma többségű iskolát és szétosztották a többi hat iskola között?
– Minden település a maga sorsáért felelős, Vásárhelynek kell majd elszámolnia magával néhány év múlva, amikor szembesül a tanulmányi adatokkal. Képzelje el, hogy egyik napról a másikra, fejlesztés nélkül beraknak egy artikulációs problémával küzdő diákot, vagy egy alapszókészlettel nem rendelkező elsőst a többi diák közé. Hihetetlen, de vannak olyan hétévesek, akik a családi nevelés hiányában az ingerszegény környezet miatt nem tudják, mit jelent az, hogy alatta, felette, mellette. Ezek a gyerekek sorozatos kudarcnak vannak kitéve, ha nem kapják meg a fejlesztésükhöz szükséges pedagógiai segítséget. Magasabb a hiányzások száma azoknál a gyerekeknél, akik az alapszavak ismerete nélkül kezdik el iskolai tanulmányaikat.
– Miskolc is pályázott uniós pénzre az iskolafelújítási programból. Mohácsi Erzsébet azonnal ki akarta önöket záratni a pályázatból.
– Igen, ehhez nem is akarok semmit hozzáfűzni.
– Nyertek valamennyi pénzt?
– Most van folyamatban a pályázatunk elbírálása. Optimista vagyok, ahogyan a módszereink sikerességét illetően is. Mi az erőltetett integráció helyett a tartalmi fejlesztésekben látjuk a megoldást, és remélem, előbb-utóbb mindenki belátja, hogy ez a járható út.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
