Bár az egyetemek dolgozói és a hallgatók végig tiltakoztak ellene, és Hiller István oktatási miniszter is sokáig lebegette álláspontját Magyar Bálint és Sándor Klára egyetemi vagyonfelélésre vonatkozó javaslata ellen, a törpepárt ismét megzabolázta a szocialistákat, és egy alku révén még az idén átverte a parlamenten a javaslatot. Ennek értelmében az eladósodott egyetemek már januárban megkezdhetik ingatlanjaik eladását és a vagyonfelélést.
A törvénymódosító javaslat a Pénzügyminisztérium által benyújtott indítványnyal (státustörvény) kiegészülve lehetővé teszi, hogy fizetős magániskolákká alakuljanak az állami egyetemek. A pénzügyi kormányzat javaslata megengedi, hogy az állami egészségügyi, oktatási és kutatói intézetek vállalkozói közintézményekké alakuljanak. Ezzel egyidejűleg megszűnik a dolgozók közalkalmazotti státusa is. A Magyar-féle javaslat ezzel párhuzamosan az egyetemek kezébe adja az eddig az állam által felügyelt felsőoktatási vagyont, így a pénzügyi gondokkal küszködő iskolák kiárusíthatják utolsó értékeiket. Az újonnan létrejött, profitorientált magánfőiskolák bátran bevezethetik a tandíjat is.
Magyar javaslata óriási tiltakozást váltott ki a dolgozók és a hallgatók körében. Hiller István sokáig hallgatott az ügyben, végül azonban a szocialisták lepaktáltak a szabad demokratákkal. Bár az oktatási miniszter lépten-nyomon azt hangoztatta, hogy nem támogatja a privatizációt és az egyetemi vagyon elherdálását, mégis beállt az erre irányuló javaslat mögé. Elegendő volt annyi, hogy ő is hatalmat kapjon az egyetemi ingatlanüzlet lebonyolításában. Az erről szóló változtatást kapcsolódó módosító indítványként nyújtotta be a Házhoz három szocialista képviselő, Szabó Zoltán, Magda Sándor és Tatai Tóth András, amit az alku részeként a liberálisok a közelmúltban el is fogadtak. A szocialisták szerint az általuk beépített elemek valódi garanciát adnak arra, hogy ne lehessen elherdálni a vagyont. A legfőbb garanciális elemnek azt tartják, hogy indítványuk teljhatalmat ad az oktatási miniszternek.
A jövőben Hiller István egy személyben dönt majd arról, hogy engedélyezi vagy elutasítja egy egyetem ingatlaneladási, -vásárlási vagy -bérbeadási szándékát. A másik lényeges módosítás, hogy a rektorok saját hatáskörben hozott döntéseikért a jövőben 12 havi illetményüknek megfelelő öszszeggel felelnek.
Lapunk úgy értesült: több egyetemen a rektorok behívatták a szakszervezeti vezetőket és a HÖOK-elnököket, majd négyszemközti beszélgetésen próbálták „meggyőzni” őket arról, hogy támogatniuk kell a törvénymódosító javaslatot. A dolgozókat igen, a hallgatókat azonban nem győzték meg az MSZP-s javaslatok, sőt még az eddigieknél is keményebben támadták az immár szocialista–szabad demokrata koprodukcióban készült módosítást.
Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke lapunknak leszögezte: a rektorok vagyoni felelőssége jelenlegi formájában szinte semmit nem ér, hiszen az ingatlaneladásokról a szenátus dönt, a testületi döntésekből származó károkért pedig senkit nem terhel felelősség. Miskolczi szerint a kormány most azért akarja az egyetemek kezébe adni az állami vagyont, mert korábban olyan kedvezőtlen hitelkonstrukciókba kényszerítették az iskolákat, hogy a törlesztőrészleteket már csak egy régebbi ingatlan eladásából tudnák fedezni.
Miskolczi kifejtette: ha jelenleg egy iskolának van három saját ingatlanja, és hitelből építtetett egy új épületet, aminek most csak egy régi eladásából tudja fizetni a részleteit, akkor húsz év múlva – több száz millió forint befizetése és egy ingatlan felélése után – csak két régi ingatlanja lesz.
origo.hu
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt
