Iszlám bankok térhódítása a világban

Párizsba csábítaná a francia gazdasági miniszter az iszlám jogrendje alapján működő bankokat. Franciaország Nagy-Britannia és Németország példáját követve bővítené a banki szolgáltatásokat, kiszolgálva a nála élő hithű mozlimokat, egyúttal a roskadozó nyugati bankrendszer helyett adna alternatívát.

Összesen a világon az iszlám bankrendszer által mozgatott pénz 500 és 1000 milliárd dollár között mozog, ez a teljes bankolás mintegy hat százaléka. Az iszlám bankok eszméje más, mint a nyugati típusúaké, de a gyakorlatban ugyanaz a szerepe. Nincs kamat, minthogy az a Koránban egyértelműen le van fektetve, hogy tilos. Továbbá nem szabad olyan vállalkozásokba fektetni, amely alkohol, kábítószer, pornográfia, fegyver vagy disznóhús kereskedelmével foglalkozik. Az alapvető gondolat az, hogy segíteni kell a másikat, akkor Isten is megsegít, emellett tilos túlzott rizikót vállalni a nagyobb haszon érdekében.
Az iszlám bankolás elsősorban Délkelet-Ázsiában terjedt el, Malajzia és Indonézia piacvezető ezen a területen. A Közel-Keleten sokkal erősebb a befolyása a nyugati tőkének, s a bankrendszer is európai– amerikai alapokon nyugszik, így az iszlám rendszer választható, de nem kötelező. A szigorú iszlám alapokon nyugvó Szaúd-Arábiában a hetvenes években „szaúdizálták” a bankokat, így lett a brit HSBC-ből SABB (Saudi Arabian British Bank), a francia Crédit Agricole-ból Saudi Fransi Limited, a holland Abn Amro Bankból pedig Saudi Hollandi Bank. Ezek mindegyike nyújt ugyan iszlámalapú szolgáltatásokat, de a legtöbb tranzakció a hagyományos pénzforgalom része. Megjelentek az öböltérségben is a kizárólag iszlám bankolással foglalkozó intézetek, most ezek közül gondolkoznak néhányan – katari, kuvaiti, bahreini bankok – a párizsi ágazat megnyitásával. Az uniós és a francia jogrend azonban nehézzé teszi a sariján, az iszlám jogrendszeren alapuló gazdálkodást, s az eredeti koncepció sem egyezik. A nyugati gondolkodás az individuumon alapszik, az egyén felelősségét és sikerét tartja előtérben, a mozlimok viszont közösségben élnek, s ez jogrendszerükön is látszik. A mozlimok körében uzsorának, nyerészkedésnek számít az infláció mértékét meghaladó kamat, így nem csupán nem etikus, de büntetendő cselekmény, minthogy a közösség egy tagját adósságspirálba kényszerítheti, végső soron így a mozlimok egészének okoz kárt.
Bár az iszlám bankolás évszázadokkal ezelőtt létezett valamilyen formában, valójában csak a huszadik század végén jelentek meg ezek a bankok. Bár a nyugatinál jóval kevesebb kockázatot rejt, így kevesebbet lehet bukni egy rossz üzlet esetén, az esetleges nyereség is alacsonyabb az iszlám bankolással.