Hétfőn ismét megkezdődik a rendes felvételi jelentkezési időszak a felsőoktatásban, vagyis a diákoknak most kell beadniuk űrlapjaikat, ha jövő szeptemberben egyetemen vagy főiskolán szeretnék folytatni tanulmányaikat. A jelentkezési határidő február 15-e. Lapunk szerette volna megtudni az oktatási tárcától, érintik-e a tanulókat fontos változások, így például a felvételi pontok számítását, vagy a diákok által fizetendő költségeket illetően, a Hiller István vezette minisztérium azonban cikkünk tegnapi elkészültéig nem volt hajlandó válaszolni kérdéseinkre.
Úgy tudjuk, az áll a háttérben, hogy még mindig vannak olyan, a diákok jelentkezését döntően befolyásoló kérdések, amelyekről a mai napig nem született végleges döntés a minisztériumban. Az egyik ilyen kérdés a diákok által a jelentkezésekért fizetendő felvételi eljárás díjának emelése, amelyről már hetekkel korábban beterjesztették a rendeletmódosítást az Országos Köznevelési Tanács elé, ott azonban a szülők hevesen tiltakoztak ellene.
A rendelettervezet szerint az alapdíj az eddigi 9000 forint helyett 10 000 forint lesz, vagyis ez lesz a minimális jelentkezési díj. Ezért a pénzért három szakra jelentkezhet a diák, de ki kell fizetni akkor is, ha csupán egyetlen helyre adja be a jelentkezési lapját.
Aki háromnál több helyen szeretne próbálkozni, annak minden újabb jelentkezés után 2500 forintot kell fizetnie az eddigi 2000 forint helyett. A pótfelvételire való jelentkezés 5000 forintba kerül.
Keszei Sándor, a Magyar Szülők Országos Egyesületének elnöke felháborítónak tartja, hogy a tárca évről évre emeli a jelentkezés díját, amit a költségek megnövekedésével indokol, pedig a valóságban jóval kevesebbe kerül az eljárás, mint régen. Korábban arra hivatkozva kezdték el szedni a díjat, hogy abból fedezik az egyetemek által tartott írásbeli és szóbeli vizsgák költségeit. A kétszintű érettségi bevezetése óta azonban a középiskolában megírt matúra eredménye alapján számolják ki a gyerekek felvételi pontszámait, vagyis az egyetemek nem tartanak felvételi vizsgát. A költségek tehát minimálisra csökkentek. A szülők rámutatnak: ha az iskola valóban tart valamilyen intézményi vizsgát, azért külön sarcot szed: szakirányú továbbképzés és doktori képzés esetén 9000 forint, különböző alkalmassági vizsgák esetén pedig 4000 forint eljárási díjat kérnek a fiataloktól.
A szülők szerint százezer jelentkezővel számolva éves szinten legalább 1,2 milliárd forintot kaszált a gyerekeken az oktatási tárca, miközben jelentkezésük feldolgozása ennél sokkal kevesebbe került.
Keszei szerint a felsőfokú jelentkezések feldolgozása és a kiértesítés legfeljebb anynyiba kerülhet, mint a középfokú beiskolázási rendszer működtetése, ennek fenntartására pedig mindössze évi 250 millió forintot költ a tárca, vagyis akár egymilliárd forint másra költhető pluszpénzt is összeszedhetnek Hillerék a gyerekektől. Az így megmaradt pénzt a tárca saját háttérintézményeinek, az Educatio Kht. és az Oktatási Hivatal fenntartására költi, vagyis olyan tételeket fizettet ki a diákokkal, amiket a központi költségvetésnek kellene állnia.
A másik fontos változás lehet, hogy a Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslata értelmében Hillerék 160 pontról 200 pontra emelik a minimális bejutási küszöböt, vagyis ennél kevesebb ponttal akkor sem lehet bekerülni az egyetemek alapképzéseire, ha amúgy még lenne férőhely az adott szakon. Rudas Imre, az egyetemi vezetőket tömörítő MRK elnöke szerint erre azért lenne szükség, mert a jelenlegi pontszámítás mellett idén sok fiatal felkészületlenül, kettes érettségivel került be bizonyos szakokra, ami az egyetemi oktatás minőségének rovására megy. Rudas úgy tudja, ezt a szabályt csak a következő felvételi eljárásban alkalmazzák, mert a pontszámítást alapvetően befolyásoló változtatásokat legalább két évvel életbe lépésük előtt ki kell hirdetni. Ahhoz azonban, hogy a 200 pontos határ legalább jövőre életbe lépjen, két héten belül el kell fogadni az erről szóló jogszabályt.
Jövőre egyébként igen szegényes lesz a kínálat a képzésekből, szakirányokból az egyetemeken, különösen a tömegesen induló mesterképzéseken. A képzések engedélyezését végző Magyar Akkreditációs Bizottság az októberi plénumon a mesterszak-létesítési kérelmek közel 90, az alapszak indítására vonatkozó indítványoknak pedig nyolcvan százalékát utasította el. Bazsa György, a bírálótestület elnöke lapunknak korábban elismerte, hogy idén valóban sokkal több az elutasított kérelmek száma, mint amennyi régebben volt. A szakember szerint a működési gondokkal küzdő egyetemek szeretnének minél nagyobb szelethez jutni a tortából, hiszen a mesterszakok esetében harmincötezer hallgató és a velük járó állami támogatás elosztásáról van szó. Az iskolák egy része a megélhetés reményében minél több új szakot szeretne elindítani, hogy magához vonzza a fiatalokat, ám sok esetben ehhez nincsenek meg a feltételeik, nem rendelkeznek megfelelő oktatói gárdával, illetve infrastruktúrával, és az is előfordul, hogy az adott szaknak nincs létjogosultsága. A patinás egyetemek esetében sokszor az a hiba, hogy a nagy sietségben nem dolgozzák ki megfelelően a képzés alapjait, sőt amióta Magyar Bálint 2005-ben alapjaiban megváltoztatta a képzési struktúrát, sok intézmény egyáltalán nincs tisztában az azóta felállított új követelményekkel.
A pontszámítási szabályok – a jelenleg érvényes törvények szerint – nem változhattak tavaly óta. A tavaly bevezetett Hiller-féle pontszámítási rendszer részeként 400 alap- és 80 pluszpontot lehet szerezni. Öszszesen 200 pontot lehet gyűjteni a legjobban sikerült két érettségi tárgy százalékos eredményeiből, és szintén 200 pontot az összes érettségi tárgy középiskolai érdemjegyeiből, valamint a matúrán szerzett osztályzatokból. Legfeljebb 80 pluszpontot vesznek figyelembe. Az emelt szintű érettségiért 40, középfokú nyelvvizsgáért 35, felsőfokúért 50 pluszpont jár. Hiába van azonban valakinek több nyelvvizsgája, ezekért legfeljebb 50 pontot kaphat. A bekerülési küszöb alap- és osztatlan képzésben 160, a felsőfokú szakképzésben 140 pont lesz. A jelentkezési szezon kezdetének napján, hétfőn jelenik meg a diákokat segítő kiadvány, a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató, amely az összes képzést tartalmazza. Idén először két kötet jelenik meg: az egyik a mesterképzésekre vonatkozó szabályokat és szakokat, a másik az alapképzésekre, az egységes, osztatlan képzésekre, valamint a felsőfokú szakképzésekre vonatkozó információkat tartalmazza.
origo.hu
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt
