Valaki nem mond igazat a Pénzügyminisztériumban – ez a következtetés vonható le abból, hogy egymásnak élesen ellentmond a tárca illetékes főosztályvezetőjének nyilatkozata és az ügyben kiadott hivatalos minisztériumi közlemény a Miniszterelnöki Hivatal különböző személyi kifizetésekre elkülönített hetvenmilliárd forintos keretének felhasználásáról. A költségvetési törvényjavaslat, a parlamenti bizottsági jegyzőkönyv és tanúk is Koleszár Katalin főosztályvezető állítását erősítik, aki szerint a hetvenmilliárd forintos keret döntő részét az elbocsátásokból eredő végkielégítésekre fordítják.
Emlékezetes: lapunk tegnap a parlament oktatási bizottságának november 19-i ülésén készült jegyzőkönyv alapján azt írta: ijesztő méretű elbocsátásokra készül jövőre a kormány. Az ülésen Szabó Zoltán, a testület szocialista elnöke elismerte, hogy a Miniszterelnöki Hivatal hetvenmilliárd forintos tartalékának elsöprő többségét a közalkalmazottak és köztisztviselők elbocsátásával kapcsolatos végkielégítésekre különítették el. Erre a pénzre a költségvetési szervek, önkormányzatok pályázhatnak, hogy ki tudják fizetni a végkielégítést. Szabó Zoltán állítását Koleszár Katalin, az ülésen a Pénzügyminisztériumot képviselő főosztályvezető is megerősítette.
*
Ezzel megdőlt az az állítás, amely szerint azért a 13. havi bérek megvonásával spórol a kormány, mert így nincs szükség elbocsátásokra. A hetvenmilliárd forintos végkielégítésekre szánt keret azt jelenti, hogy ha átlagosan bruttó egymillió forintos fájdalomdíjjal számolunk, akkor a keret hetvenezer közszolga elbocsátását fedezi.
Az ülésen a hetvenmilliárd forintos keret úgy került szóba, hogy a Fidesz két fontos módosító indítványt nyújtott be a testület elé: az egyik a közoktatási normatívákra szánt forrást emelte volna 26 milliárd forinttal, a másik pedig a felsőoktatásra szánt összeget fejelte volna meg 17 milliárd forinttal. A Fidesz a pluszforrások egy részét a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) különböző személyi kifizetésekre elkülönített hetvenmilliárd forintos keretéből vette volna el. Ám a szocialisták nem voltak hajlandók hozzányúlni ehhez az összeghez, mondván, hogy azt másra kell költeni, és elvetették az ellenzéki mentőcsomagot. A fideszes Pósán László ezután magyarázatot követelt: mondják meg végre, mire kell a MeH-nek az a hetvenmilliárd forint, amikor a béreket nem ebből fizetik, hiszen az külön tétel a költségvetésben. Ekkor Szabó Zoltán és Koleszár Katalin elismerte, hogy elbocsátásokra kell a pénz.
Cikkünkre reagálva tegnap a Pénzügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben lapunk írását alapvető tévedésnek nevezte, és megcáfolta saját emberét. A tárca szerint a közszférában nem lesz elbocsátás jövőre. Ellenkezőleg: azzal számolnak, hogy megőrzik az álláshelyeket. Hozzáteszik: nem végkielégítésre, hanem bérekre áll rendelkezésre ez a pénz. Elismerik ugyan, hogy a kormány a stabilizációs programban jövőre nem számol a közszférában béremeléssel, de szerintük ez nem jelenti azt, hogy a bérek összességében nem változnak. Végre kell ugyanis hajtani az aktuális előremenetellel kapcsolatos béremeléseket, és egyéb változtatásokat, ennek fedezetét biztosítja a 69,7 milliárd forintos tartalék.
Szabó Zoltán is magyarázkodásra kényszerült: a Klubrádiónak tegnap azt nyilatkozta, tévedésből mondta azt, hogy a közszféra további leépítésére különítette el a 70 milliárd forint döntő többségét a kormányzat; azt is közölte, nem igaz, hogy a pénzügyi tárca illetékese megerősítette az általa mondottakat. A szocialista politikus most a bérek reálértékének megőrzéséhez szükséges forrásnak nevezte a 70 milliárd forintot.
– Ordas hazugságokat tartalmaz a Pénzügyminisztérium közleménye, hiszen a tényeket és a költségvetési törvényt akarják letagadni – fogalmazott lapunknak Pósán László fideszes politikus. Kijelentette: hiteles a lapunk által idézett jegyzőkönyv, és megerősítette, hogy kérdésére az illetékesek azt mondták, a pénz döntő részét elbocsátásokra különítették el. Emlékeztetett: amikor a 2007-es költségvetés született, akkor is letagadta a kormány a tervezett leépítéseket, majd mégis több ezer ember került az utcára. Leszögezte: a PM hazugságai már az abszurd humor kategóriájába tartoznak, hiszen olyan tényeket akarnak letagadni, amit hivatalos dokumentumok, jogszabályok rögzítenek.
Ott volt a bizottsági ülésen Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is, aki szintén megerősítette: a saját fülével hallotta, hogy a PM képviselője azt mondta, a pénz nagy részét elbocsátásokra költik majd. Az érdekvédő leszögezte: ha a létszámleépítésekre elkülönített hetvenmilliárd forintos keretet valóban bérekre fordítanák, abból fedezni lehetne a teljes közszféra 13. havi bérét, vagyis a kormány kapásból teljesíthetné az egyik sztrájkkövetelést, ami új lendületet adhatna a tárgyalásoknak. Hozzátette: ha a közoktatásban újabb nagymértékű elbocsátások lesznek, akkor nem garantálható az oktatás minősége, és összeomolhat az egész oktatási rendszer. Leszögezte: a leépítésekre elkülönített hatalmas tétel is egy olyan pont, amely miatt fel kell szólítani minden közszolgát: szombaton vonuljon az utcára, és demonstráljon, hiszen addig kell tiltakozni, amíg nem késő.
Kérdés persze, hogy a szakszervezek hajlandók-e egységesen fellépni a készülő elbocsátások ellen, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke ugyanis igen furcsán reagált a leépítések hírére. Varga László lapunknak azt mondta: ő úgy tudja, nem végkielégítésekre használják ezt a pénzt, de ha mi máshogy tudjuk, akkor kérdezzük meg a Pénzügyminisztériumot. Varga vélhetőleg nem olvasta a költségvetési törvényjavaslat negyedik paragrafusát, ahol feketén fehéren le van írva, hogy a keret egy részét végkielégítésekre szánják. Varga pártatlanságával kapcsolatban annyit: fia, ifjabb Varga László az MSZP ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal elnöke, illetve szocialista országgyűlési képviselő. A szakszervezeti vezető testvére, Varga Zoltán szintén MSZP-s országgyűlési képviselő, ráadásul a költségvetési bizottság tagja.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
