Óriási a káosz a szakképzésben. A szakiskolákban járó diákokat irreálisan magas követelményekkel frusztrálják, tömegesen buktatják ki őket a rendszerből. A szakközépiskolákat gyakorlatilag gimnáziumokká alakították, hiszen azok már nem adnak szakmát a gyerek kezébe, csak érettségit. Teszik mindezt akkor, amikor sok területen égető szakmunkáshiány van, és az ország gazdasági helyzete is azt követeli, hogy minél többen, minél előbb álljanak munkába – jellemezte a helyzetet Keszei Sándor, az MSZOE elnöke.
Keszei szerint óriási hibát követett el az oktatási kormányzat akkor, amikor 1998. szeptember 1-jétől a szakiskolai oktatást szétválasztotta általános műveltséget megalapozó szakaszra és a szakképesítésre felkészítő szakaszra, az oktatás időtartamát pedig háromról négy évre emelte. Az erről szóló jogszabályt még Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter alkotta meg. Ennek értelmében a szakiskolai tanulókat arra kényszerítik, hogy a 9–10. évfolyamokon csupán elméleti oktatásban vegyenek részt, a szakmai foglalkozásokat megszüntették. Ez gyakorlatban azt jelenteti, hogy a szakiskolai oktatás időtartamát háromról négy évre emelték, a diákok pedig csak az utolsó két évben tanulhatnak szakmai tárgyakat, készülhetnek későbbi szakmájukra.
Az MSZOE elnöke leszögezte: a Magyar Bálint-féle átalakítás csupán arra volt jó, hogy a középiskolai szinten továbbtanulni képtelen fiatalokat szakiskolákba zsúfolta az oktatáspolitika, ahol a magas elméleti követelmények miatt tömeges lett a buktatás, és gyakorlattá vált a nehezebben kezelhető tanulók eltávolítása.
Az oktatásirányítás azóta sem hajlandó figyelembe venni, hogy az általános iskolába járó tanulók egy részének elege van a tanulási kudarcokból, és a nyolcadik évfolyam befejezése után szakmát akar tanulni, minél előbb munkába akar állni, és pénzt szeretne keresni. Az érdekvédő súlyosan diszkriminatívnak tartja azt is, hogy az illetékes tárca önkényesen leszűkítette a szakiskolában tanulható szakképesítések számát, vagyis jó néhány szakma elvégzését a korábbi általános iskolai végzettség helyett érettségi megszerzéséhez köti, négy évvel meghosszabbítva ezzel a tanulmányi időt.
Talán még ennél is súlyosabb változtatást kényszerítettek a szakközépiskolákra, amelyeket gyakorlatilag gimnáziummá alakítottak át: ezekben az intézményekben a négy év elvégzése után csak érettségit kapnak a gyerekeknek, szakmát nem. Ha a diákot nem veszik fel a felsőoktatásba, a szakközépiskolában újabb két évet kell eltöltenie ahhoz, hogy szakmát kapjon, vagyis például egy szakács szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséért hat évet kell az iskolapadban eltölteni a korábbi három helyett. Keszei értetlenül áll az előtt, hogy miért kell az általános iskolát sikeresen befejezőknek szakiskolában két évet, középiskolában négy évet várniuk arra, hogy szakmát tanulhassanak? Leszögezte: a dolog nem csak a gyerekeknek ártalmas, hanem az államnak és az adófizetőknek is.
Az MSZOE levélben fordult Arató Gergelyhez, az oktatási tárca politikai államtitkárához és Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszterhez – most éppen az ő tárcájához tartozik a szakképzés –, hogy állítsák vissza a régi rendszert, és 14 éves kortól kezdődhessen meg a szakképzés a szak- és a szakközépiskolákban.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
