Bezárt iskolákat hagyott hátra az alapítvány

Néhány héten belül több tíz millió forintos követeléssel terhelhetik meg a már húsz általános iskoláját csődbe vivő Vocational Academy számláját, még ebben a hónapban újabb 14 korábbi dolgozó elmaradt bére ügyében dönt a bíróság. Az alapítványnak azonban egy fillér tartaléka sincs, számláján mindig csak anynyi pénz van, amennyit a még meglévő iskoláinak fenntartására kap az államtól. Az Oktatási Hivatal szerint naivak voltak az önkormányzatok, amikor pénzszűkében az iskolák összevonása helyett egy alapítványnak adták át a működtetés jogát. Segíteni, lépni egyik állami, hatósági szerv sem hajlandó.

A vitnyédi óvónő precedensértékű ítélete után január 21-én 14 dolgozó munkaügyi perében várható döntés Győrben – közölte lapunkkal Árvay Péter sopronkövesdi tanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tagja. A dolgozók négyhavi elmaradt bért, azok kamatait, étkezési utalványokat, illetve az elbocsátásukkal járó végkielégítést követelik a Vocational Academy Alapítványtól. Két dolgozó esetében a végkielégítés milliós nagyságrendet tesz ki, mivel több évtizedes munkaviszonyuk szűnt meg az alapítvány miatt. Az összesen 23 sopronkövesdi dolgozó mintegy bruttó 18 millió forintot követel az alapítványtól, közülük 14 esetében születik döntés két héten belül.
Osztályfőnök havi hetvenezerért
Az érdekvédő leszögezte: az elmaradt béreken kívül egyéb súlyos károk is érték a tanárokat és a többi dolgozót, segítséget azonban a bíróságon kívül egyetlen hivatalos szervtől sem kapnak, pedig mindenkit megkerestek már, akit érdemes. Kifejtette: az alapítvány minden hónapban kiállította a bérjegyzéküket, így a hivatalos dokumentumok szerint ők megkapták a fizetésüket. A papíron szereplő bér miatt – amiből a valóságban egy fillért sem látott – több kollégájával együtt magasabb adósávba került, és elvesztette az adókedvezményt, így most, amikor végre fizetést kap, osztályfőnökként (!) havi 66 800 forintot visz haza. A dolgozók állásfoglalást kértek az APEH-től, hogyan készítsék el adóbevallásukat: a papíron szereplő vagy a valódi fizetésük alapján, amire azt a választ kapták, hogy szerezzenek be az alapítványtól új igazolást. Arra persze nem túl nagy az esély, hogy az alapítvány a perek kellős közepén írásba adja dolgozóinak, hogy nem fizetett nekik.
Hitel a bér helyett?
A sopronkövesdiek áprilisi, májusi, júniusi és júliusi bérüket, valamint pótlékaikat követelik az alapítványtól. Már márciusban sem kaptak fizetést, ezt azonban még korábban fizetési meghagyással érvényesítették. A bíróság nyáron inkasszálta az alapítvány számláját, hogy a márciusi fizetéseket leemelhessék. A szervezetnek azonban egyetlen fillér tartaléka sem volt, ezért öszszesen fél évbe telt, amíg a havonta érkező, az alapítvány által még működtetett négy iskola fenntartására adott állami támogatásból levonták a sopronkövesdiek egyhavi elmaradt bérét.
A már nyugdíjas vitnyédi óvónő, Kerényi Károlyné az első, akinek a pere lezárult. Az asszonynak 3 millió forintot ítéltek meg jogerősen. A pénz behajtására már a végrehajtót is kijelölték. Kerényiné tavaly március 18-án felmondott, mert az alapítvány nem fizette többhavi munkabérét és más járandóságait. Az óvónő a Kisalföldnek leszögezte: nemcsak a munkabér elmaradása miatt perelt, hanem sorozatos szerződésszegésért is. Az alapítvány elképesztő dolgokkal állt elő: a kimaradt fizetések helyett banki hiteleket javasolt az alkalmazottaknak. A fizetések késését azzal indokolta, hogy az állami támogatás is késve érkezett. A bírói ítélet kimondta: egy munkáltatónak rendelkeznie kell olyan anyagi háttérrel, hogy a bérkifizetések ne az állami támogatásoktól függjenek, a munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy munkabére helyett hitelt vegyen fel. Az ötvenhét éves vitnyédi óvónőt idegileg megviselték az elmúlt hónapok történései, kórházban is kezelték.
A Hír TV információi szerint az említett 23 sopronkövesdi dolgozón kívül még közel félszázan indítottak pert többhavi elmaradt járandóságuk és végkielégítésük miatt. Az alapítvány csődje nagy valószínűséggel elkerülhetetlen, hiszen ha az összes állami támogatásból a korábbi elmaradt béreket fedezik, akkor az alapítvány jelenlegi négy iskolájának fenntartására egyetlen fillér sem marad.
Hillerék mindent rendben találtak
Sokan felvetették az érintettek közül, hogy az oktatási kormányzat megpróbálhatná megmenteni a gyerekeket, és kivehetné a súlyos csődben lévő alapítvány kezéből a még működő iskolákat. Erről azonban szó sincs. Hiller István oktatási miniszter még novemberben egy parlamenti interpellációra hivatkozva kijelentette: szeptember 16-án utóellenőrzést végeztek az alapítvány jelenleg működtetett iskoláiban – korábban közel egymillió forintra bírságolták a szervezetet – de mindent rendben találtak. Információink szerint azonban a gyerekek oktatására fordítandó állami normatíva még októberben is az APEH számlájára ment a felhalmozott köztartozások miatt. Hiller azt is mondta, hogy az Oktatási Hivatal által megállapított törvénytelenségek pusztán „munkajogi kérdések” amelyek a a munkaügyi bíróságra tartoznak. Csakhogy a közoktatási törvény rendelkezik a pedagógus munkakörben dolgozók foglalkoztatásának szabályozásával is.
Nem számít, kapnak-e fizetést
Lapunk megkereste Bakonyi Lászlót, az iskolák törvényes működését ellenőrző Oktatási Hivatal elnökét is. – Sajnos valóban nem tehetünk semmit, a működési engedélyt ugyanis a megyei főjegyző, és nem az oktatási tárca adja ki, így azt mi nem vonhatjuk vissza – felelte. Hozzátette: ők az ellenőrzés során nem vizsgálhatják, hogy a tanárok kapnak-e fizetést. Csak azt nézhetik, hogy van-e elég pedagógus, megfelelő-e a végzettségük, a gyerekek megfelelő ellátásban részesülnek-e. Az utóellenőrzés során ezeket rendben találták. Bakonyi megjegyezte: a pénz szűkében lévő önkormányzatok naivak voltak, amikor bíztak az alapítványban, hogy fenntartja helyettük az intézményt, amire ők képtelenek. Ehelyett a szomszédos településeknek társulniuk kellett volna, magyarul össze kellett volna vonniuk az intézményeket.
Lapunk cikksorozatban számolt be a Vocational Academy Alapítvány kapcsán feltárt visszásságokról. A szervezet tavalyelőtt 24 oktatási intézmény fenntartási jogát szerezte meg oly módon, hogy azt ígérte az önkormányzatoknak, nem kerül pénzükbe az intézmények működtetése.
Év közben szűnt meg a felső tagozat
Ehhez képest a több helyen nem fizették a számlákat és a pedagógusok bérét. Több intézményben olyan súlyos helyzet alakult ki, hogy az óvodában, iskolában szünetet kellett elrendelni. Az osli általános iskolában odáig fajult a dolog, hogy egyik napról a másikra év közben megszűnt a felső tagozat, mert a több hónapos elmaradt bérfizetések miatt összesen két tanár maradt az iskolában. A 24 tagintézményből húsz csődbe ment, közülük csak a sopronkövesdi alakult újra. Az itteni tanárok márciustól augusztusig egyetlen fillér fizetést sem kaptak, még a táppénzt sem fizették ki nekik.
Megdöbbentő eredményre jutottunk, amikor megpróbáltuk megtudni, kitől remélhetnek segítséget a bajba jutott tanárok. Állításuk szerint sem az oktatási tárcának, sem az Oktatási Hivatalnak, de még az oktatási ombudsmannak és működési engedélyt kiadó főjegyzőnek sincs jogköre arra, hogy fellépjen a pénzt elnyelő alapítvány ellen, miközben a szervezet négy iskolát továbbra is működtethet. Kovács Béla, Győr-Moson Sopron Megye főjegyzője lapunknak arra a kérdésére, hogy az új tanévben négy településen miért nem vonta vissza az alapítvány fenntartói jogát, amikor a szervezetnek több tíz millió forintos adóssága van, számláit a bíróság inkasszálta, és a csődbe vitt intézmények pedagógusait a jelenleg az alapítványhoz tartozó iskolák állami normatívájából kártalanítják, ami veszélyezteti a még odajáró gyerekek ellátását, azt mondta: ezekben az iskolákban tavaly nem voltak problémák, így nem indokolt visszavonni az engedélyt. Ez a kérdés csak akkor lesz aktuális, ha a bíróság csődeljárást kezdeményez a szervezet ellen.