Borítékolható volt az összeomlás

Az Európai Bizottság tegnap közzétett elemzése szerint hazánk gazdasága az idén a kormány által várt 0,9 százalék helyett 1,6 százalékkal zsugorodik majd, vagyis megerősítette, hogy az idei költségvetés eleve rossz sarokszámokra épült. Nemzetközi és hazai elemzések már ősszel, tehát a büdzsé elfogadása előtt sokkal mélyebb válsággal számoltak, mint a szaktárca.

Nagyobb gazdasági visszaesés, magasabb költségvetési hiány, növekvő munkanélküliség, duzzadó államadósság és alacsonyabb infláció. Az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett előrejelzése szerint ez vár az idén hazánkra. Brüsszelben úgy számoltak, hogy Magyarország gazdasága a kormány által előre jelzett 0,9 százalékhoz képest az idén 1,6 százalékkal zsugorodik. Emellett a büdzsé deficitje is meghaladja a kabinet várakozásait: a költségvetés hiánya ebben az évben a GDP 2,6 százaléka helyett 2,8 százalék lesz. Továbbá jelentős eltérés mutatkozik a kormány és az EB inflációs előrejelzése között: míg a Gyurcsány-kabinet 2009-re 4,5 százalékos pénzromlást valószínűsített, addig a bizottság szerint ez az érték 2,8 százalék lesz. Ismét megerősítést nyert tehát, hogy az idei magyar költségvetés eleve rossz számokra épült. Az unió szakértői továbbá a munkanélküliség emelkedését és az államadósság növekedését jövendölték hazánknak a mostani évre. Az EB egyebekben úgy véli: az idén az unió egészének gazdasága 1,8 százalékkal esik majd vissza, ugyanakkor beszédes adat, hogy régiónk több államától is GDP-jük növekedését várják. A távirati iroda tudósítása szerint a közösségben Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia esetében gazdasági bővülést remélnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Európai Bizottságnál is borúsabban látja hazánk jövőjét. Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke ugyanis tegnap közölte: az MNB most készülő prognózisában a korábban megadott 1,7 százalékos zsugorodásnál is nagyobb mértékű gazdasági visszaesés szerepel majd. Vészjóslónak tűnik továbbá, hogy több nagy nemzetközi befektetőház is hasonló előrejelzéseket tett közzé a napokban. A Goldman Sachs pénzügyi csoport a magyar gazdaság teljesítményének 4,2 százalékos csökkenésével számol az idén, míg a JP Morgan szerint 2009-ben háromszázalékos zsugorodás valószínű.
Nemzetközi gazdaságkutató intézetek, a jegybank és a vezető hazai bankok elemzései már jóval a költségvetés decemberi elfogadása előtt jelezték: a hazai gazdaság 2009-ben várhatóan két-három százalékkal esik vissza. A büdzsé sarokszámainak november végi megszavazása előtt az Állami Számvevőszék és a parlament szakbizottsága is jelezte, hogy a bevételek irreális elvárásokon alapulnak, s a büdzsé kiinduló számai túl optimisták. A számvevők elsősorban a lakossági fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése nyomán csökkenő áfabevételek miatt láttak veszélyt. Hetekkel a költségvetés elfogadása előtt figyelmeztetett a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) is, amely előrejelzésében hazánkat a leginkább sérülékeny, s a gazdasági válságnak legjobban kitett öt tagország közé sorolta. Az OECD egyébként már ekkor egyszázalékos zsugorodást prognosztizált a legnagyobb exportpiacaink – Németország, Olaszország, Franciaország – idei gazdasági teljesítményét illetően, ezt az előrejelzést a Financial Times is közölte. A nemzetközi befektetőházak közül a Goldman Sachs november közepén mínusz 1,7 százalékos magyar GDP-vel számolt, s az euróövezetre vonatkozóan 1,3 százalékos zsugorodást becsült. A Magyar Nemzeti Bank november végén közzétett elemzése 2009-re kétszázalékos gazdasági csökkenést jósolt, s a Kopint-Tárki Gazdaságkutató Zrt. is már ősszel mínusz 1,3 százalékos GDP-csökkenést becsült előrejelzésében.
A negatív folyamatokról maga a Nemzetközi Valutaalap (IMF) november 6-án kiadott gazdasági körképéből is tudomást szerezhetett a kormány: az elemzésben a második világháború óta nem látott visszaesésről írtak az IMF szakértői. Előrejelzésükben kiemelik: a feltörekvő piacoknál mínusz kétszázalékos eltérés várható az eredeti tervektől, sőt még ezt a számot is lefelé mutató kockázatok és erőteljes bizonytalanság övezi. A hazai vezető bankok elemzései már szeptembertől figyelmeztettek a kormányzati terveknél várhatóan jóval rosszabb gazdasági teljesítményre: többek között a K and H Bank és a Raiffeisen Bank is már december elején két-három százalék körüli visszaesést látott reálisnak 2009-re, míg külföldi nagybankok még ennél is drámaibb, négy-öt százalékos esést becsültek. A hazai befektetési házak közül a Budapest Alapkezelő már november közepén négyszázalékos idei zsugorodást jelzett, a Reuters hírügynökség magyar elemzői felmérésének átlaga pedig kétszázalékos lassulást mutatott.
A Központi Statisztikai Hivatal ősszel megjelent adatai sem adtak okot a bizakodásra: az ipari termelés már tavaly szeptemberben öt, októberben pedig 7,2 százalékos esést mutatott, az export üteme pedig ezzel párhuzamosan fékeződött. Az európai új ipari megrendelések drasztikus csökkenéséről októbertől folyamatosan jelentek meg a riasztó adatok: a hazánk szempontjából életbevágó német piacon kilenc százalékkal estek vissza a megrendelések. Az Economist Intelligence Unit globális kutatóintézet szintén lesújtó előrejelzéseket közölt még tavaly ősszel, kiemelve, hogy a magas adósságállománnyal és sérülékeny valutával rendelkező országok sínylik meg legjobban a válságot. Az inflációs előrejelzések egytől egyig kisebb pénzromlási ütemmel számoltak 2009-re, mint a kormány. Kutatóintézetek és a jegybank is átlagosan három-három és fél százalékos inflációt jeleztek már tavaly nyár óta. Elemzők szerint a legnagyobb probléma, hogy az irreális költségvetés mellett a kormány már most felhasználta a költségvetési tartalék csaknem felét. A várható megszorításokból befolyó bevételt így a lyukak betömésére kell fordítani.