Mára abszurd szappanoperává vált a digitális táblák magyarországi bemutatkozása. A táblákról négy éve dicshimnuszokat zengenek a szabad demokrata és szocialista politikusok, ám a honi oktatást ultramodernizáló berendezések nem akarnak megérkezni az iskolákba. Magyar Bálint már minisztersége idején megígérte 40 ezer tanterem digitalizálását, majd a 2006-os választási kampányban Gyurcsány Ferenc esküdött fel arra, hogy a táblák 2008 szeptemberére, vagyis a tavalyi tanévkezdésre az iskolákban lesznek. A Magyar Nemzet cikkeinek hatására az NFÜ tavaly nyáron beismerte, hogy szeptemberre már biztosan nem lesznek ott a táblák az iskolákban. Legutóbb novemberben érdeklődtünk náluk, hogy áll a projekt. Akkor azt a választ kaptuk, hogy terveik szerint december második felében megkezdődik a szállítás, vagyis az első digitális táblák már karácsonyra megérkeznek az iskolákba.
Az olcsóbb árért késnek?
Most, a téli szünet után újra érdeklődtünk, használhatják-e már a csodagépet a diákok. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem csupán a szállítás nem indult meg, de még a beszállítóra kiírt közbeszerzési eljárás sem zárult le, vagyis még az sem dőlt el, melyik cégnek kell beszerezni a rengeteg taneszközt.
A Bajnai Gordon vezette szervezet lapunknak azt írta: a közbeszerzést érintően az NFÜ valóban azzal számolt, és azt várta, hogy érvényes és értékelhető ajánlatokat kap december elején mindkét, még versenyben lévő ajánlattevőtől, így a december első felében lezajló eredményhirdetés után tavaly év végén megkezdődhetett volna a táblák kiszállítása. Az NFÜ szerint azonban sajnos a 2008 második fél évét meghatározó gazdasági válság következtében az eljárás elhúzódott. Persze nem azért késik a program, mert a nehéz helyzet miatt elhalasztották a 40 milliárd forintot felemésztő beruházást, hogy az erre szánt összegből megakadályozzák több száz iskola bezárását és a tömeges pedagóguselbocsátást. Csupán arról van szó, hogy Bajnaiék – írásbeli válaszuk szerint – a gazdasági válság ellenére is kedvező áron akarják beszerezni az eszközöket, a pályázók azonban magasabb költségekkel számoltak, ezért az NFÜ igyekezett a tarifákat minél alacsonyabbra alkudni. A szervezet most azt állítja: a tárgyalások során, több körben sikerült jelentős mértékben lealkudni az árakat. Hozzáteszik: a még esetlegesen felmerülő hiánypótlásokra várhatóan a jövő héten kerül sor, ezután az eljárás végső szakaszába érhetünk – fogalmaznak. Az NFÜ arra a kérdésünkre most már nem adott konkrét választ, hogy a legújabb tervek szerint mikor hirdetik ki a győztest, és mikor kapják meg az iskolák az első digitális táblákat.
Emlékezetes: lapunk már tavaly tavasszal megírta, hogy késik a digitális táblákra vonatkozó tender kiírása, ezért veszélybe kerülhet a Gyurcsány Ferenc által 2008 szeptemberére ígért bevezetés. Az NFÜ lapunk kérdésére végül tavaly nyáron elismerte, hogy csak 2009. szeptember 1-jére kerülhetnek a táblák az iskolákba, ráadásul ekkor is csak a vidéki iskolákat digitalizálják, a fővárosi és a Pest megyei intézményeket nem. Az ő részükre 2009-ben írnak ki egy közel 16 milliárd forintos tendert, ők tehát szintén egy éves csúszással, a Magyar Bálint által ígért 2009 helyett a 2010/2011-es tanévben juthatnak hozzá az eszközökhöz.
Füstbe ment tervek
Tavaly novemberben, miközben a válságra hivatkozva a kormány visszavonta a korábban naponta népszerűsített Új tudás program legfontosabb alapelemét, a pályakezdő pedagógusoknak ígért nagyarányú béremelést, felfüggesztette a 13. havi bérek kifizetését, felrúgta a jövő évre vonatkozó, négyszázalékos általános béremelésről szóló megállapodást, és negyvenmilliárd forintos megszorító csomaggal sújtja a közoktatást, a digitálistábla-programot nem vonták viszsza, és nem halasztották el. Akkor az NFÜ azt írta: a tenderre két konzorcium jelentkezett, az IBM és a HP Magyarország, mindkét konzorcium továbbjutott a második fordulóba. A tervek szerint december elején hirdetik ki a 24 milliárd forintos tender győztesét, amely rögtön megkezdi az eszközök kiszállítását, így az első vidéki iskolákba már karácsonyra megérkezhetnek a digitális táblák.
Az eszközök beszerzése egyébként meglehetősen furcsa módon zajlik. Az iskolákat már idén tavasszal megpályáztatták az eszközökre, mielőtt kiírták volna a beszállításra a pályázatot. Az intézményeket nyáron ki is értesítették arról, hogy mit nyertek, pedig az árajánlatokat elvileg csak novemberben láthatták az illetékesek. Az NFÜ most azt mondja: az, hogy pontosan milyen eszközt és hány darabot kap az iskola, csak a győztes pályázat kihirdetése után válik nyilvánvalóvá, hiszen akkor derül ki, mire futja a keretösszegből. Ha nem is tudják az összes igényt teljesíteni, igyekeznek minden pályázónak adni valamit, mert szerintük így jelentősen csökkenthető a szegregáció.
Hideg víz az iskolában
A táblákhoz való görcsös ragaszkodás több szempontból is elgondolkodtató. Tavaly nyáron Hiller István oktatási miniszter maga hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint az iskolák nyolcvanöt százalékát fel kellene újítani, az intézmények 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékában pedig még meleg víz sem jut a gyerekeknek.
– Házunk ugyan nincs, de plazmatévét kapunk – reagált lapunknak nemrég a digitális táblákra Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Az érdekvédő elképesztőnek nevezte, hogy miközben a kormány a válságra hivatkozva a korábbi megállapodáshoz képest 15 százalékkal csökkenti a közalkalmazottak keresetét, valamint újabb iskolabezárásokat, osztályösszevonásokat, elbocsátásokat generálva reálértékben a források 10 százalékát vonja ki a közoktatásból, megteheti, hogy több tíz milliárd forintot adjon ki digitális táblákra.
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés