Hejgetés csángó zenével

Lassan, de biztosan elkezdődik a farsangi szezon: a Fonóban holnap este nyolc órától csángó bál lesz a Somos és a Szigony együttessel, valamint a Fanfara Complexával. A csángó táncházak jelentősége túlmutat az értékes szórakozáson: a moldvai magyarságnak komoly segítséget jelent identitása megőrzésében.

„Dúdoltam én…” Berecz Andrással folytatódik ma este hét órakor a Hagyományok Háza méltán népszerű „Dúdoltam én…” sorozata, amelynek célja, hogy az elmúlt harminc év népdalénekeseinek pályáját tanítványaikkal, követőikkel egy-egy estébe tömörítve mutatassa be. Bár az est folyamán a zenéé lesz a főszerep, nem lesz hiány mesében, anekdotában, sőt a közönséget is megénekeltetik. „Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelőintézettől parókiáig mindenféle rendű és rangú ember »használ« – hazám az elszakadt részekkel, és a diaszpóra is. Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább” – írja magáról Berecz András.

Az idén is megrendezi legnépszerűbb bálját, a csángó bált a Fonó Budai Zeneház, a program nem hivatalosan ugyan, de hangulatában mindenképp előjátéka a Petőfi Csarnokos nagy csángó báloknak, és egyben felvezeti a farsangi szezont. Holnap a Fonóban a Somos, a Szigony és a Fanfara Complexa zenekart hallhatjuk, így várhatóan nagyobb részben moldvai, kisebb részben gyimesi zene szól majd.
A bál nem hagyományos táncházzal kezdődik, hanem egy meglepetésekben, improvizációkban, zenei fordulatokban is bővelkedő koncerttel kezdődik holnap este nyolckor. Kilenc után lehet majd táncolni is. Aki nem ismeri a lépéseket, annak a tánctanárok – Fülöp Attila, Zoltán Eszter, Papp Eszter – segítenek. A mulatság közben megismerhetjük a hejgetést, azaz a csángók újévi köszöntőjét is.
Jó ideje népszerű a csángó, elsősorban a moldvai muzsika az anyaországi táncházakban. Ennek oka elsősorban az, hogy a kobozzal, furulyával, hegedűvel, dobbal megszólaló zene archaikus fordulatai érdekesek, a ritmikus lüktetés miatt a dallam is könnyen befogadható, az egyszerű alaplépések sikerélményt, a körtáncok pedig közösségi élményt nyújtanak. Miközben a fiatalok többsége a szórakozásért választja a moldvai táncházakat, ez mégis felbecsülhetetlen segítséget nyújt az anyanyelvétől megfosztottan élő moldvai magyarságnak. Az ugyanis, hogy hagyományos kultúrájuk, életmódjuk reflektorfénybe kerül, megbecsülik őket, és sokan komoly összegeket áldoznak moldvai tanulmány- és gyűjtőutakra, arra inspirálja a csángókat, hogy érdemes tovább éltetniük a szokásokat, a népviseletet, a zenét, és ez segíti őket magyar identitásuk megőrzésében.