Kisebbségi kormány hárompárti többséggel?

A kisebbségi kormány megalakulása óta tetten érhető, hogy vagy az SZDSZ, vagy az Országgyűlés legkisebb képviselőcsoportjával rendelkező, az ősszel majdnem megszűnt demokrata fórum sietett a kabinet megsegítésére. A folyamat decemberre csúcsosodott ki, a költségvetés és az adótörvények parlamenti végszavazásakor.

Árulkodó MDF-es nem. Egyedüliként az MDF nem szavazta meg a parlamenti pártok közül az UD Zrt.-s vizsgálóbizottság felállítását. A közszereplőket érintő információszerzési botrány körülményeit feltárni hivatott testület létrehozását az SZDSZ-es Gulyás József kezdeményezte. A demokrata fórum döntése azért is érthetetlen, mert a párt szerint az UD egyik célpontja éppen az MDF elnöke volt. Ám meglehet, a demokrata fórumnak a határozatban elfogadott kérdések nem tetszenek, amelyek többek között így szólnak: hogyan jutott az MDF elnöke a hangfelvételhez (amelyen az UD Zrt. egyik vezetője Csányi Sándor OTP-vezetővel konzultál az adatgyűjtés lehetőségeiről), ki tudta, illetve kik és milyen céllal tudták befolyásolni titkosszolgálati eszközökkel, illetve lehallgatás útján beszerzett információkkal befolyásolni egy párt (az MDF – a szerk.) elnökválasztási kampányát. Szintén megvizsgálná a testület, hogy Dávid Ibolya kellő körültekintéssel és jogszerűen
járt-e el, amikor nyilvánosságra hozta a hozzá rejtélyes körülmények között eljuttatott hangfelvételt, miért nem kezelte azt minősített adatként, s azonos-e azzal, amit Szilvásy György titokminiszter adott át a nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagjainak. Mint arról beszámoltunk, a lehallgatott beszélgetés kiszivárogtatása miatt – az UD Zrt. feljelentésével – indult nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja. A vádhatóság megállapította, hogy a Dávid személyére vonatkozó adatgyűjtés előkészületi szakban maradt, tehát Csányiék nem követtek el bűncselekményt, vagyis az MDF elnöke nem létező jogsértésre hívta fel a figyelmet a magántitok felfedésével, amit akár visszaélésnek is lehet tekinteni. (MN)

Április végéig még működött a szocialista–szabad demokrata koalíció, onnantól fogva a két kis népszerűtlen – a közvélemény-kutatások szerint a parlamenti küszöböt sem érnék el – alakulat kölcsönösen segédkezet nyújtott a fontosabb törvényjavaslatok megszavazásához s a miniszterelnök túléléséhez. A magukat ellenzéki pártnak aposztrofáló SZDSZ-t és MDF-et egyaránt súlyos botrányok jellemezték tisztújításaik alkalmával az utóbbi hónapokban.
*
Ez azonban nem gátolta őket, hogy mindig akkor álljanak az MSZP mellé, amikor arra a legnagyobb szüksége volt a kormánypártnak. Ebben az évben az Országgyűlés 57 új törvényt alkotott, és 63 jogszabályt módosított, amelyekből 26 volt nemzetközi vonatkozású. Ezek közül számos alkalommal szavazott a kormánnyal az SZDSZ, így például hozzájárult az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséhez, a szakmailag is vitatott úgynevezett gyűlöletbeszédről szóló törvény megalkotásához, a közrendvédelmi törvénycsomaghoz, az idei évi költségvetés módosításához, vagy a 2009-es büdzsé elfogadásához. A demokrata fórum igennel voksolt a gyűlöletbeszéd keményebb szankcionálására, a szabad demokraták által beterjesztett takarékos állami gazdálkodásról szóló indítványra, az ORTT jövő évi költségvetésének elfogadására, valamint az SZDSZ által kivételesen elutasított, az öröklési illetéket, azaz a haláladót részlegesen eltörlő adótörvényekre. A költségvetés és az adótörvények megszavazásával Gyurcsány Ferenc is megmenekült, hiszen a kormányfő éppen a két jogszabály sikerétől tette függővé hatalomban maradását.
Az eddig vizsgált szavazások nem tartalmazzák az egész évben több mint ezer, a különféle törvényekhez kapcsolódó módosítókról és interpellációkról történt voksolásokat. Idén 2486 alkalommal kellett eldönteniük a képviselőknek, melyik gombot nyomják meg, az igent, a nemet, vagy a tartózkodót.
A módosító javaslatokról szóló szavazásoknál kitűnnek a költségvetéshez benyújtott indítványok szavazásai, mivel ezeknél az MDF és az SZDSZ szintén felváltva segítette ki a kisebbségi MSZP-t. A voksolásoktól való távolmaradásokkal, hiányzásokkal szintén a kormány malmára hajtotta a vizet az ellenzék. Az interpellációs szavazásoknál a Fidesz képviselőinél is gyakorta volt jellemző, hogy bár a szavazókártyájuk be volt dugva padjukba, mégsem voltak jelen az ülésteremben, így tudta a kormánypárt elfogadni a miniszter válaszát. Az MDF képviselői közül is majd mindegyik ülésnapon hiányzott valamelyik politikus, akik közül Dávid Ibolya pártelnök viszi a prímet, aki az utolsó, december 15-i országgyűlési munkanap előtt hetekig külföldön tartózkodott. Lengyel Zoltán, a demokrata fórum újdonsült frakcióvezető-helyettese – aki őszi belépésével a feloszlatástól mentette meg a képviselőcsoportot – pártjához képest is jóval több alkalommal szavazott együtt a kisebbségi kormánnyal, az elmúlt két hónapban minden fontosabb interpellációnál, törvényjavaslatnál, indítványnál.

Gyurcsány stabil többsége. Egypárti, szocialista kabinet irányítja az országot, amely meggyőző többséggel, a májusi koalíciós szakítás óta 44 törvényt vitt át az Országgyűlésen – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Stop.hu hírportálnak. Szavai alátámasztására arra emlékeztetett, hogy többen fogadták el a jövő évi büdzsét, mint tavaly, vagy mint amikor a Fidesz kormányzott. Mi ez, ha nem stabil többség? – tette fel a kérdést.