Bár a statisztikák szerint 1800 pedagógus került szeptemberben az utcára, a valóságban több mint négyezer főállás szűnt meg – hívja fel a figyelmet a viszszásságra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A legnagyobb érvágás az általános iskolákat és a szakközépiskolákat érte, előbbieknél több mint kétezer, utóbbiak esetében ezer – az összes főállás öt százaléka – szűnt meg. Az érdekvédők szerint a tényleges elbocsátások és főállások megszűnése között azért óriási a különbség, mert a fenntartók pénzszűke miatt rengeteg pedagógust kényszerítettek teljesből részmunkaidőbe, illetve az eddigi főállás helyett nyugdíjasokat alkalmaznak óraadóként a teljes státus szerint járó fizetés töredékéért.
A részmunkaidősök és a nyugdíjasok természetesen jóval kevesebbet dolgoznak, mint a korábban alkalmazott teljes állásúak, ami Kerpen Gábor PDSZ-elnök szerint rontja az oktatás minőségét, hiszen nőtt az egy pedagógusra jutó diákok száma. Még roszszabb a helyzet, ha figyelembe vesszük az iskolabezárásokat és az osztályösszevonásokat is: az egy csoportra jutó gyermekek számának növekedése egészen drasztikus.
Az oktatási tárca tanárelbocsátásokról közölt adatai egyébként az idén furcsán alakultak: augusztusban egy lapunknak küldött elemzésben még azt ismerték el, hogy a tanév végétől július 28-ig kétezer tanári és háromszáz pedagógiai álláshely szűnt meg, ez a szám pedig szeptemberig tovább növekedhet. Két héttel később, a tanévkezdéskor Arató Gergely államtitkár azonban már csak négyszáz hely megszűnéséről beszélt.
A minisztérium végül októberben azt közölte, hogy mintegy 1800 pedagógussal dolgozik kevesebb jelenleg az iskolákban, mint tavaly év végén, vagyis ennyi tanár került az utcára, arról azonban hallgatott, hogy hány, eddig teljes munkaidőben dolgozó tanárt kényszerítettek fizetése töredékéért részmunkaidőbe.
Kerpen Gábor PDSZ-elnök szerint egyébként a 2008-as év roszszabb volt, mint a 2007-es, de a 2009-es esztendő még ennél is keserűbb lesz. A közoktatás működését biztosító, különböző oktatási célokra adott normatívák folyamatosan csökkennek, sőt 2009 szeptemberétől még az alapnormatíva, azaz a gyermekek után járó állami fejkvóta is csökkenni fog. Az érdekvédő leszögezte: újabb iskolabezárások, -összevonások, osztály- és csoportlétszám-növelés keserítette meg a 2008-as esztendőt, és ez várható a következő tanévtől is.
A tárca által egész évben népszerűsített, majd év végén nagyrészt visszavont Új tudás program kapcsán Kerpen kifejtette: a pályakezdőknek járó nagy összegű bérpótlék ötlete rossz volt, mert bérfeszültséget okozott volna, de az, hogy még az erre szánt forrás is kikerült a közoktatási rendszerből, elfogadhatatlan. A pedagógusok szakmai megbecsülésének teljes hiányáról ad bizonyságot, ahogy az iskolai erőszakot a Hiller-tárca kezeli. Az ügyben létrehozott ad hoc bizottság nem javasolt azonnal ható terápiát, ellenben a pedagógusok felelősségét állapította meg. A PDSZ törvénymódosító javaslatait pedig – egyebek mellett a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kötelező iskolai alkalmazására, illetve azon lehetőség biztosítására, hogy a közösségellenes magatartást tanúsító diákot időszakosan kizárhassák – az oktatási kormányzat elutasította.
Az érdekvédő megállapította azt is, hogy továbbra sem biztosítottak az integrált oktatás személyi, anyagi és tárgyi feltételei, miközben mindenkit az együttnevelés egyre szigorúbb szabályainak betartására köteleznek. Kerpen leszögezte, hogy a kizárólag adminisztratív eszközökkel „támogatott” rideg integráció mindenkit nehezebb helyzetbe hoz, ahelyett, hogy segítene.
A PDSZ nem adja fel, és sürgeti a közoktatásban érintett szakszervezetek együttes fellépését.
origo.hu
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt
