A tavalyi év első felére beért az évekkel ezelőtt megkezdett liberális oktatáspolitika. Valósággá vált, amitől mindenki tartott: a központi rombolás, a nevelés és értékközvetítés iskolákból való száműzése mára a gyakorlatban is érvényesül, ami ijesztő méretű erőszakban ölt testet. Az első, nagy nyilvánosságot kapott eset az volt, amikor egy nyolcadik kerületi iskolában egy diák tanórán vascsővel ütötte meg idős fizikatanárát, majd még bele is rúgott néhányat. Az eset azért háborította fel a szokottnál jobban a közvéleményt, mert a verésről felvétel is készült: a jól szórakozó osztálytársak videóra rögzítették az eseményeket. Az eset után szinte naponta robbantak ki újabb botrányok az ország számos pontján. Hamar kiderült, hogy a liberális jogszabályoknak köszönhetően a tanárok és az iskolák semmit sem tehetnek. Ha valaki mégis megpróbált fellépni az erőszak ellen – mint például Derce Tamás újpesti polgármester, aki kizárta az összes kerületi iskolából a tanárát megverő gyereket –, azt az oktatási tárca úgy tüntette fel a nyilvánosság előtt, mint aki szégyenpadot érdemel. A legsúlyosabb eset az volt, amikor két 16 éves kaposvári diák iskola után előre kitervelten, brutálisan agyonverte egyik osztálytársát.
Kiszolgáltatott pedagógusok
A közvélemény felháborodása azonnali cselekvést igényelt, amit Hiller meg is tett. Létrehozott egy szakértői bizottságot, amelynek feladata az volt, hogy feltárja a problémákat. A miniszter által meghívott „szakértőkből” álló testület diagnózisa elképesztő: szerintük a tanárok a felelősek, ugyanis sok esetben a rossz bánásmódjuk váltja ki a gyerekből az agressziót. A bizottság jelentésében azt állítja, hogy nincs szükség a jogszabályok szigorítására, csak a tanárokat kell továbbképezni, mert sokan nem megfelelően bánnak a gyerekekkel. Az iskolaigazgatók egy része rosszul végzi a munkáját és akadályozza a szülőket tömörítő iskolaszékek, valamint a diákönkormányzatok létrejöttét és működését. A szülők sok esetben nem mernek fellépni a jogsértő pedagógussal szemben, mert féltik gyermekük tanulmányi előmenetelét.
A szakértői jelentés visszautasította az érdekvédőknek azt a megállapítását, amely szerint a tárca a folyamatos jogszabály-módosításokkal védtelenné tette a pedagógusokat. Szerintük igenis vannak eszközeik a tanároknak az agresszió megelőzésére, ezek közül az egyik legfontosabb az egyéni tehetség kibontakoztatása, a gyerekek személyiségfejlesztése. Ezen kívül az egységes, 12 évfolyamos iskolák létrehozását szorgalmazták, vagyis azt, hogy vonják összes az általános és a középiskolákat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az agresszív diákok iskolából való ideiglenes kizárásának lehetőségét és iskolapszichológus alkalmazását kérte a tárcától, a jelentés szerint mindkettőt indokolatlanul. Reőthy Ferenc, a diákgyilkosság által sokkolt kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója lapunknak adott interjújában leszögezte: a szakértői bizottság a tanárok felelősségének és alkalmatlanságának felvetésével tovább rontja a pedagógusok erkölcsi helyzetét, amivel újabb táptalajt ad az erőszaknak.
Merénylet a kis iskolák ellen
A nyár látszólag csendben telt, a valóságban azonban számtalan olyan jogszabály-módosítást készítettek elő a tárcánál, ami tovább nehezíti az intézmények helyzetét.
Az egyik ilyen elképesztő módosítás, hogy szeptembertől nem működhetnek önállóan a nyolc évfolyamnál kevesebbet működtető iskolák, vagyis az életben maradás érdekében szinte valamennyi falusi intézményt egy nagy iskola tagintézményévé kellett degradálni, ahonnan csak egy lépés a kis iskola bekebelezése. Az újonnan létrejövő intézményi társulásoknak ráadásul az eddigi osztálylétszámnál is magasabbat kell produkálni, vagyis az új cél már nem két, hanem öt-tíz iskola eggyé olvasztása. Az erőszakos összevonások sok helyen a visszájára sültek el: jó néhány társulás a nagyobb támogatás érdekében akkorára duzzadt, hogy irányíthatatlanná vált. Hiller azonban, a pénzt nem sajnálva, továbbra is a gigaiskolákat támogatja: lehetővé tette, hogy minden tagintézmény élére kinevezzenek egy igazgatót, akit majd egy főigazgató irányít, vagyis szeptembertől jogilag egyetlen iskolának akár tíz vezetője is lehet, természetesen mindegyik igazgatói fizetéssel. A miniszter csak arról feledkezett meg, hogy annak idején éppen a pénzspórolással, a kevesebb vezetői fizetéssel indokolta az összevonások szükségességét. Hiába tiltakoznak a szakemberek: megkezdődött a természettudományos oktatás teljes átalakítása is. Ősztől ezer iskolában összevontan tanítják a biológiát, a fizikát és a kémiát. Várhatóan 2013-ra megszűnnek az önálló reáltárgyak és természetismeretet oktatnak helyette.
Az új tanévtől egyébként újabb három évfolyamon vezették be a csoportfinanszírozást, vagyis csak az kap pénzt, aki minél nagyobb létszámú osztályokat tud működtetni. Ez a kicsiknél a véget, a nagyoknál osztályösszevonást és tömeges pedagóguselbocsátást gerjeszt.
Bár a kormány sokáig tagadta, októberben mégis kénytelen volt bevallani, hogy újabb tanárokat bocsátottak el. A 2007-es tízezer fős elbocsátás után az új tanévben ezernyolcszáz pedagógus került az utcára. Még súlyosabb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a foglalkoztatotti létszámban ugyanolyan súllyal szerepelnek a részmunkaidős és a határozott időre felvett tanárok is. Lapunk szakemberektől úgy értesült: tavaly különösen nagy arányban foglalkoztattak nyugdíjasokat az iskolák, mert utánuk kevesebb járulékot kell fizetni. A nyugdíjasok nem teljes státust töltenek be, csupán néhány órát adnak hetente, így csak a fizetés egy töredékét kapják meg, a foglalkoztatotti létszámban mégis teljes értékű státusként tünteti fel őket a tárca. Kiderült az is: az új tanévben 239 nevelési-oktatási feladatot ellátó intézmény szűnt meg, és mindössze 75 alakult, vagyis átlagosan három iskolát olvasztottak össze eggyé. Harmincnyolc olyan közoktatási intézmény is volt, amelyet jogutód nélkül zártak be, vagyis a tanárok az utcára kerültek, és az oda járó gyerekeknek teljesen új intézményt kellett keresniük, általában a településtől több kilométerre.
Drasztikus megszorítás
Az év utolsó negyedévében az oktatásban is minden a válságról szólt, és a rendkívüli helyzetben a kormány ismét a tanárokat és a diákokat dobta oda áldozatul. Először a kormány zászlóshajójaként emlegetett Új tudás program alapelemét vonta viszsza a kabinet: ennek lényege a pályakezdő pedagógusok bérének radikális megemelése lett volna. Az idei évtől a főiskolát végzett pedagógusok havi bruttó húszezer, az egyetemi diplomával rendelkező társaik bére 32 ezer forinttal emelkedett volna, az ígéret azonban ismét beváltatlan maradt. Az igazi feketeleves azonban csak ezután jött. A Gyurcsány-kormány bejelentette, hogy – felrúgva a korábbi bérmegállapodást – befagyasztja a közszolgák bérét, vagyis még a korábban megígért 4 százalékos béremelést sem teljesíti, sőt, elveszi a 13. havi fizetésüket is. Ezen kívül a válságbüdzsé 15 százalékkal csökkentette a közoktatásban a gyerekek után járó állami fejkvótát, ami összesen 40 milliárd forintos forráskivonást jelent. A támogatások drasztikus csökkentése nemcsak az iskolákra, hanem az óvodákra is vonatkozik, ott is kevesebb pénz jut egy gyerekre, ami azért igen furcsa, mert a kormány Új tudás programjának egyik legfontosabb eleme az óvodák népszerűsítése, amelynek keretében pénzt adnak azoknak a hátrányos helyzetű családoknak, akik beíratják gyerekeiket az intézménybe. Kérdés, hova fognak járni a pénzért felvett gyerekek, ha az óvoda csődbe megy. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem nyugodott bele a helyzetbe, és megpróbálja megszervezni a január 12-re tervezett, de a bérmegállapodás következtében az érdekképviseletek zöme által lemondott egységes közszolgálati sztrájkot.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
