Hiába várták az ország különböző részeiből érkezett tehetséggondozó iskolák igazgatói, Hiller István nem ment el arra az egyeztetésre, amit a Fidesz kezdeményezett a miniszter és az iskolák között az Arany János tehetséggondozó program megmentése érdekében. A tanárok így csak az Orbán-kormány egykori oktatási miniszterének tudták elmondani a rossz és hiányos szabályozásból fakadó problémákat. A legnagyobb bajt a Hiller alkotta új beiskolázási szabály okozza, amely miatt tehetséges, rászoruló gyerekek ezrei eshetnek el a továbbtanulástól. Szorít az idő, a jogszabály szerint ugyanis az iskoláknak ezen a héten kell dönteniük a felvettek névsoráról, márpedig ha a Hiller-féle szigorítás érvényben marad, sok helyen nem tudják feltölteni a tehetséggondozó iskolákat.
Az Arany János tehetséggondozó programot még 2000-ben az Orbán-kormány azért hozta létre, hogy olyan tehetséges diákok továbbtanulását segítse elő, akiket valamilyen ok hátráltat a továbbtanulásban. Az ilyen gyerekek tehetséggondozására dupla normatívát kap az iskola. Hiller István azonban fokozatosan kiszorított a programból minden gyereket, aki nem mélyszegény. Ma már a tehetséggondozó osztályok csupán 10 százalékát tehetik ki a tanári mérlegelés alapján kiválasztott tehetséges diákok, a további 90 százaléknak meg kell felelnie a törvényben definiált hátrányos helyzetűség fogalmának, vagyis döntő részben csak azok a gyerekek kerülhetnek be a programba, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 125 százalékát, jelenleg 35 625 forintot. Veres Pál, az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete képviselője tiltakozásul levélben fordult a miniszterhez, amelyben kéri az ésszerűtlen szigorítás feloldását. A szakember szerint a pusztán anyagi természetű hátrány mellett számtalan más indoka is lehet a gyerek rászorultságának. Ilyen például a szülők iskolázatlansága vagy a kistelepülési hátrány, amikor a falusi gyereknek nincs esélye arra, hogy egy nagyváros elitgimnáziumában tanuljon. Az új feltételek miatt például nem fér be a pályázati feltételekbe az a tanuló, akinek a szülei szakmunkásként dolgoznak egy kis faluban, az egy főre eső jövedelmük néhány száz forinttal meghaladja a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultság határát, de az édesapa alkoholista, aki elissza a pénzt.
Veres a Fidesz alelnökével folytatott egyeztetés után kifejtette: statisztikailag kimutatható, hogy az egyetemisták között a kistelepülésekről származók aránya a lakossági arányhoz képest jelentősen alacsonyabb. Hozzátette: merev szabályozás jött létre, aminek a következménye, hogy a valóságban rászoruló, de jogi értelemben hátrányosnak nem minősíthető gyermekek kimaradnának a programból. Leszögezte azt is, hogy a rászorultságnak és a tehetségnek kellene a döntőnek lennie a felvételnél, nem a jogszabályban szereplő számoknak.
Pokorni Zoltán, aki a program elindítója volt, kijelentette: az ügy fontos, ezért ma elmegy Hiller Istvánhoz a megadott időpontra, mert meg kell akadályozni, az idei beiskolázásnál elutasítsák a tehetséges, rászoruló, de a törvény szűk definíciójának jelenleg meg nem felelő gyermekeket. Hozzátette: a hét közepén kellene elbírálni a diákok felvételi kérelmét, ezért a határidő két héttel való meghosszabbítását is kéri Hillertől.
A tárca múlt heti közleménye egyébként azt sejteti, Hillerék nem fognak enyhíteni a szabályokon. Szüdi János szakállamtitkár ebben elismerte: az utóbbi években megváltozott a program célja és célcsoportja. Szerinte a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a legszegényebb tanulók támogatására, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok még a tehetségsegítő programokban is alulreprezentáltak.
– Az Arany János program lényege a tehetség kibontakoztatása, a nehéz körülmények között élő fiatalok diplomaszerzésének elősegítése. Ha a tárca felzárkóztató programot akar csinálni, ahol a végcél legfeljebb az érettségi, akkor az csak akkor támogatható, ha egy új program keretében, pluszforrás bevitelével valósítják meg, és nem a tehetséggondozás rovására – reagált lapunknak a fejleményekre Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
