Reáltárgyak: jelentős visszaesés

A magyar diákok diadalmenetéről szóló hírekkel kürtölte tele a magyar sajtót a Hiller-tárca a tanulók természettudományos és matematikai ismereteit vizsgáló nemzetközi TIMSS-felmérés kapcsán. Tény, hogy a magyar diákok még mindig a világ élvonalában vannak, ám ha a jelenlegi oktatáspolitika folytatódik, már nem sokáig. Hillerék arról nem beszélnek, hogy a hazai fiatalok teljesítménye – egy kategória kivételével – az utóbbi négy évben súlyosan visszaesett. A teljesítményromlás oka a drasztikus óraszámcsökkentés, az oktatási kormányzat azonban úgy csinál, mintha nem látná az aggasztó jeleket, és folytatja a reáltárgyak lassú kivégzését.

Mi a TIMSS-felmérés? A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study – Nemzetközi matematika- és természettudomány-vizsgálat) négyévente végzett felmérés, amely a negyedik és nyolcadik évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi képességét vizsgálja. Magyarország 1995 óta vesz részt a felmérésben. 2007-ben összesen 59 ország tanulóinak teljesítményét hasonlították össze mintegy 425 ezer diák részvételével.

Matematikából és természettudományból is a világ élvonalába tartoznak a magyar fiatalok – jelentette be a napokban Csillag Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője a 2007-es TIMSS-felmérés kapcsán. Csillag szerint a magyar diákok a felmérés mind a négy területén az átlag felett teljesítettek, három területen pedig a legjobbak között szerepeltek. Hangsúlyozta: a természettudományok esetében Magyarország egyike annak a nyolc országnak, ahol a negyedik évfolyamos diákok eredménye folyamatosan javult az első felméréshez képest. A nyolcadik évfolyamos diákok kimagasló eredményét a TIMSS-felmérés hivatalos bostoni sajtótájékoztatóján is kiemelték. Kizárólag a távol-keleti országok diákjai előzték meg a magyar fiatalokat, az európai országok közül ők bizonyultak a legjobbaknak. Ez a Hiller-tárca öszszegzése, amelynek állításai igazak, ám egy alapvető szempontot kifelejtettek az elemzésből: azt, hogy a negyedik osztályosok természettudományos ismereteinek vizsgálata volt az egyetlen olyan kategória, ahol javult hazánk teljesítménye, a másik három kategóriában súlyosan romlott az eredmény a korábbi évekhez képest.
A természettudományok területén a tízéves diákok a kilencedik helyen végeztek az 59 ország részvételével zajló felmérésen. Ez volt a 2007-es felmérés egyetlen pozitívuma: a négy évvel ezelőtti eredményhez képest hat ponttal javult a teljesítményük. A 14 éveseknél már nem ilyen fényes a helyzet: az 1999-es felmérés óta folyamatos a teljesítményromlás, átlagosan 10 ponttal értek el kevesebbet a felmérésen a 2007-es nyolcadikosok, mint a nyolc éve versenyzők. Ez a helyezésszámban is megmutatkozik, hiszen korábban a magyarok már a negyedikek is voltak a versenyben. Matematikából tízéves diákjaink nem jutottak az első tíz közé, csak a tizenötödik helyen végeztek. Itt tapasztalható a legnagyobb teljesítményromlás: átlagosan 19 ponttal kevesebbet szereztek a hazai fiatalok, mint négy éve, és több helyet visszacsúsztak a rangsorban. A tizennégy éves tanulók még mindig a világ legjobbjai közé tartoznak, csupán öt ország előzte meg őket, 1999 óta viszont ebben a kategóriában is romlott az eredményünk, az utóbbi nyolc évben nyolc pontot veszítettünk.
A felmérés összegzése az okokra is rámutat – Hillerék persze erről is hallgatnak. A TIMSS szerint Magyarországon – a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével – minden vizsgált területen drasztikusan csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben, vagyis csak abban a kategóriában javultak az eredményeink, ahol a tárca nem kurtította meg az óraszámokat. Rámutatnak arra is: legnagyobb változás a 8. osztályos természettudományos oktatásban ment végbe, ahol a fizika, a biológia és a kémia tantárgyakban összesen 44 órával csökkent az éves órakeret. Magyarországon 4. osztályban a matematika és a természettudományok oktatására fordított idő lényegesen elmarad – előbbiből 34, utóbbiból 13 órával – a felmért országok átlagától. Eközben a jó eredményt elért országok óraszámai sokszor nagymértékben meghaladják az átlagot, például a több kategóriában győztes szingapúri diákok évente 91 órával tanulják bővebb időkeretben a matematikát. Hasonló a helyzet a nyolcadik osztályban is: a magyarországi 99 órás keret a legalacsonyabb az átlagnál jobban teljesítő országok között.