Betiltás. Nem indulhatnak a februárban esedékes izraeli választásokon az arab pártok, döntött a választási bizottság. A Balad és az Egyesült Arab Lista–Taal (EAL–Taal) nevű szervezetek elleni lépéseket a radikális zsidó pártoktól a békét szorgalmazó pártokig mindegyik megszavazta, csak a kiegyezés mellett érvelő, liberális zsidó Merec szavazott ellene. A megokolás szerint az arabok nem ismerik el Izrael állam jogát a létezésre, és fegyveres harcra szólítanak ellene. A zűrzavaros, érzelmileg túlfűtött szavazást követően Ahmad Tibi, az EAL–Taal képviselője rasszistának nevezte az országot, és közölte, az arabok kizárása a parlamentből növeli a szakadékot a zsidók és az arabok közt, de megerősíti az összetartást a kisebbségi nemzet tagjai körében. A telepeseket képviselő Jesa Bizottság üdvözölte a döntést, mondván, az arab pártok „ötödik hadoszlopot” alkotnak Izraelben, de tovább kell lépni, és mindenkitől meg kell tagadni a választójogot, aki „támogatja a zsidók elleni terrorizmust”. A Baladot már 2006-ban is betiltották, ám akkor a párt fellebbezett, és a legfelsőbb bíróság megváltoztatta a döntést. A két arab párt most is változtatási kérelmet nyújtott be. Izraelben nem indulhatnak olyan pártok a választásokon, amelyek megkérdőjelezik Izrael zsidó vagy demokratikus jellegét, rasszizmust hirdetnek, vagy támogatják a fegyveres harcot az ország ellen. (S. L. S.)
Minden mérsékelt erőnek segít az izraeli hadműveletek sikere, amely úgy gondolja, hogy a két állami megoldással lehet a palesztin–izraeli konfliktust helyesen kezelni, mondta Cipi Livni külügyminiszter. Az izraeli hadsereg beszámolói szerint legalább harminc palesztin halt meg a tegnapi összecsapások során. A kimerült mentőcsapatok képtelenek minden riasztásra kimenni, mert sok helyen zárótűz fogadja őket.
Ankara a korábbinál sokkal komolyabb szerepet játszik a felek közötti közvetítésben, elsősorban azért, mert a Hamász jobban bízik benne, mint Egyiptomban. Az iszlamista mozgalom informálisan elfogadta, hogy török katonák állomásozzanak a tűzszünetet követően a rafahi határátkelőnél, de csak akkor, ha az összes átkelő az övezet és Izrael között megnyílik. Törökországnak eddig kiegyensúlyozott kapcsolata volt Izraellel és a palesztinokkal egyaránt, így az ő közvetítésükkel folytak a „titkos” tárgyalások Szíria és Izrael között is.
A Nemzetközi Újságíró-szövetség az ENSZ-hez fordult, hogy indítson vizsgálatot, amiért a Gázai övezetben az izraeli erők a médiát veszik célba fegyvereikkel és tegyen lépéseket, beleértve a Biztonsági Tanács összehívását, hogy meg lehessen védeni a konfliktus övezetében dolgozó újságírókat. A szervezet ugyanakkor a világ újságíróihoz fordult, hogy hozzanak létre védelmi bizottságot a Gázában dolgozó, áldozatul esett újságírók családjai megsegítésére – jelentette brüsszeli tudósítónk. A NÚSZ tiltakozott azért is, mert Izrael kétszer is egy olyan épületet bombázott Gázában, amelyben újságírók irodái vannak.
Azokért a halottakért, akik ártatlanul válnak Izrael önvédelmi harcának áldozataivá, a felelősség a háborúságot elindító, kiprovokáló Hamász szervezetét terheli – áll a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) memorandumában, amelyet tegnap Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője olvasott fel Aliza Bin-Nounnak, Izrael budapesti nagykövetének a követségi épület utcájában. A Mazsihisz szervezésében lebonyolított 250 fős demonstráción Mészáros István volt SZDSZ-es képviselő, a Hit Gyülekezete vezetőségi tagja úgy fogalmazott: „Izrael, mondhatni a Nyugat és benne Európa, sőt az egész szabadságszerető világ önvédelmi harcát vívja, ezért méltó minden béke- és szabadságszerető ember, így a mi tiszteletünkre is.”
A külügyminiszter szerint a Gázával kapcsolatos magyar álláspont összhangban áll az Európai Unió állásfoglalásával, vagyis sürgeti az erőszak leállítását, és a visszatérést a konfliktus tárgyalásos megoldásához. Ezt Göncz Kinga akkor mondta, amikor fogadta a Mazsihisz és Budapesti Zsidó Hitközség vezetőit tegnap.
