A felvételi rendszer is vizsgázik

Hatvanezer diák sorsa dől ma el a gimnáziumi felvételiken. A száztízezer végzős ötvenöt százaléka próbálkozik meg a tárca által összeállított központi felvételi vizsgával, a többiek pusztán a tanulmányi eredményük alapján próbálnak bekerülni valamelyik középiskolába.

Tegnap a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok tartottak központi felvételit, amelyen összesen nyolcezer-ötszáz diák vett részt. Lapzártáig nem érkezett jelentés arról, hogy a vizsgán baki vagy botrány történt volna. Ma reggel a hagyományos tantervű, négy évfolyamos gimnáziumok tartják a központi felvételi vizsgákat. A matematikai és magyar nyelvi feladatlap kitöltésére 45-45 percet kapnak a gyerekek. A vizsgán hatvanezer diák sorsa dől el, további ötvenezer nem felvételizik, és abban bízik, hogy a tanulmányi eredménye is elegendő lesz arra, hogy bekerüljön az általa kiválasztott középiskolába.
Az idén új felvételi rendszer debütál, miután Hiller István a középfokú beiskolázást is drasztikusan átalakította. A „reform” értelmében a gimnáziumok nem szervezhetnek saját írásbeli felvételi vizsgát, a hat és nyolc évfolyamos középiskoláknak pedig a szóbeliztetést is megtiltották. Az iskolák alapesetben kizárólag a tanulmányi eredmények alapján rangsorolhatják a diákokat. Ha azonban egy gimnáziumban nagy a túljelentkezés, akkor az iskola kötelezővé teheti az Oktatási Hivatal által összeállított, egységes központi vizsga megírását. Ebben az esetben az írásbeli vizsgák eredménye a pontszám ötven százalékát teszi ki. Katanics Sándor szocialista politikus azzal indokolta a változtatásokat, hogy szerinte az intézményen belüli írásbeli, illetve a szóbeli vizsgák szubjektívek, nem állítanak egységes mércét a diákok elé, így lehetőséget adnak indokolatlan szelekcióra, szegregációra.
A tanárok mindezt másképpen látják. Szerintük a felvételiztetés korlátozása tovább csorbítja az intézmények pedagógiai önállóságát. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke lapunknak korábban kijelentette: ha az iskolának központilag megszabják, hogy kit kell felvennie, akkor sok esetben olyan diák kerül be az intézménybe, aki nem illeszkedik az ott alkalmazott pedagógiai módszerhez, és így nem fogja jól érezni magát. Hozzátette: az intézkedés a hátrányos helyzetűeket hivatott segíteni, de ezt nem az iskolák korlátozásával és a kínálat szűkítésével kell elérni, hanem például a pedagógusok továbbképzésével.
Hardy F. Gábor, a Szülői Közösségek elnöke szerint a korlátozás a tehetséggondozó iskolák halálát jelenti.
Csak remélni lehet, hogy az idén nem teszi tönkre a diákok vizsgáját a tavalyihoz hasonló botrány, amikor a tárca hibájából megoldhatatlan feladat került a nyolc évfolyamos gimnáziumok központi matematika feladatlapjára.