Súlyos presztízsveszteséget szenvedhetnek az eddig nagyszerű tanulmányi eredményeket produkáló hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok az idei felvételi vizsga blamázsa miatt. Információink szerint gyerekek tömegei értek el azonos pontszámot a felvételin, és mivel Hiller István oktatási miniszter megtiltotta a szóbeliztetést, egyéb szempontok alapján kell eldönteni, kit vegyenek fel az elitiskolák. A lapunknak nyilatkozó szakemberek felháborodásuknak adtak hangot a Hiller-féle felvételi reform miatt, amelynek káros következményeit tovább súlyosbítja, hogy az oktatási tárca alá tartozó Oktatási Hivatal olyan könnyű felvételi feladatlapot állított össze, amit a kiemelkedően tehetséges gyerekek többsége könnyedén megoldott, így a vizsga nem szórta szét a mezőnyt.
– Elképesztően könnyű, igénytelen volt a hatosztályos magyar központi vizsga, amely nem kérte számon az általános iskolában megszerzett tudásanyagot, de gondolkodásra és kreativitásra sem volt szükség – jelentette ki lapunknak a tapasztalatokat összegezve Doba László, a fővárosi Eötvös Gimnázium igazgatója. A szakember szerint a feladatokat egy negyedikes gyerek is könnyedén megoldotta volna.
*
Az igazgató külön kiemelte, hogy helyesírásra az ötven pontból mindössze kettőt lehetett adni. Doba kijelentette: az általa javított nyolcvan magyardolgozatot átlagosan kilencvenszázalékosra teljesítették a felvételizők. A matematikavizsga egy fokkal elfogadhatóbb volt, lényeges különbségek csak ott tapasztalhatók, ám ez ahhoz vezet, hogy csupán a reáltudás dönt a felvételről, az anyanyelvi ismeretek nem számítanak. Leszögezte: az Eötvösben lesznek olyanok, akiknek azonos a pontszámuk, de szóbeli nélkül csak szubjektív szempontok dönthetnek arról, hogy közülük kit vegyenek fel. Ez súlyosan igazságtalan, de az oktatási tárca által megváltoztatott szabályok miatt nem tehetnek mást. Az Eötvösben azonos pontszám alapján az dönt majd, hogy kinek a szülei, illetve testvérei voltak a gimnázium diákjai. Ezenkívül a kiemelkedő versenyeredményt, sportteljesítményt elérőket és a hátrányos helyzetűeket részesítik előnyben.
Egy Pest megyei gimnáziumban tanító magyartanár lapunknak küldött elemzésében a nyolcosztályos magyarfelvételiről rántotta le a leplet. Az oktatási tárca honlapján megtalálható feladatlapot szemezgetve egy laikusnak is feltűnik a vizsga nevetségesen könnyű volta. Az egyik példa például találós kérdésekből állt, de hogy ne kelljen sokat gondolkodni, a helyes válaszokat lerajzolták a feladatkészítők. Egy példában négy-öt betűből állatneveket (például: róka), a másikban járműfajták (autó, vonat) két-három szótagból álló neveit kellett kirakni. A tanárnő szerint a feladatlap szinte semmit nem kért számon a tananyagból, ami azért különösen érthetetlen, mert már alsó tagozatban „beleverik” a gyerekek fejébe a szófaj- és mondattant. Nagy kérdés, hogy akkor erre miért van szükség? Súlyosan sérelmezte, hogy a javítókulcs megtiltotta – egy példa kivételével – a helyesírási hibák figyelembevételét. A szakember szerint a legkiábrándítóbb feladat a fogalmazás volt, amely csak az egészségről, a túráról meg a bakancsról szólhatott, és a javítókulcs nem engedte, hogy akár egyetlen ponttal is többre értékeljék az egyedi, értékes szövegalkotást a sematikus, közhelyes mondatoknál. Az érintett gimnáziumban felvételizők egyharmada kilencvenszázalékos vagy annál jobb eredményt ért el, kétharmada pedig nyolcvan százalék felett teljesített, ami esélyt sem ad az igazságos szelekcióra.
A pedagógusok aggódva várják február 10-ét, amikor a szülők betekinthetnek a dolgozatba, és számon kérhetik a pontozást. Soha nem látott küzdelem várható, hiszen egyetlen pont eldöntheti a gyerek jövőjét. A jogszabály szerint azonos pontszám esetén először a hátrányos helyzetűeket kell felvenni, majd a helyi lakosokat. Ha ez nem elég, akkor „az iskola házirendjében meghatározott sajátos helyzet” dönt, hogy ez micsoda, azt elképzelni sem tudjuk.
– Várhatóan az iskolák egy része arra kényszerül, hogy kisorsolja, kit vesz fel – oszlatta el a kételyt Hoffmann Rózsa KDNP-s képviselő, aki tizenkét éven át volt a nyolcosztályos Németh László Gimnázium igazgatója. A szakpolitikus leszögezte: ezekbe az intézményekbe kiemelkedően tehetséges gyerekeket vesznek fel, ezért a sematikus teszten felül kell a szóbeli is, hiszen csak így mérhető fel egy gyerek olvasottsága, egyéni gondolkodásmódja. Ennek eltörlésével megszűnt az igazságos felvételi rendszer. Hozzátette: erős a gyanúja, hogy az oktatási kormányzat tudatosan állított össze olyan könnyű vizsgát, ami alapján lehetetlen szelektálni. A baloldal célja ugyanis az, hogy tizenkét éven át egy intézményben tartsa a gyerekeket, ebbe a képbe pedig nem férnek bele a tehetséggondozó hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok. Hoffmann Rózsa szerint nem ez az első indirekt támadás az iskolatípus ellen, a cél ezek tekintélyvesztése és szétverése. Az akció azért különösen felháborító, mert nemcsak az iskoláknak ártanak, de súlyos igazságtalanság áldozatává teszik az érintett kisdiákokat is. Hoffmann Rózsa küzdeni fog azért, hogy jövőre ne fordulhasson elő hasonló helyzet.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
