Csak a betegség marad a nyugdíjaskorra

Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon, illetveÉsztországban számíthatnak legkevésbé arra az emberek, hogy 50 éves koruk után még hosszú ideig élnek majd egészségesen. A világ egyik legtekintélyesebb orvosi szaklapja nemrég közölt egy kutatást, amelyből megtudhatjuk: míg egy dán férfi az ötödik iksz betöltésekor átlagosan további 23,6 egészségben eltöltött életévre számíthat, addig egy magyar csak 10,8-ra. Tehát mire eléri a Gyurcsány Ferenc által javasolt 65 éves nyugdíjkorhatárt, átlagosan már négyéves betegeskedésen lesz túl.

Az Európai Unióban folyamatosan emelkedik a várható élettartam. Hiába élünk azonban mi is egyre tovább, s hiába éljük meg egyre többen az időskort, egyáltalán nem biztos, hogy ezt az időszakot egészségben tölthetjük el. Nemrég a világ legtekintélyesebb orvosi szaklapja, a The Lancet terjedelmes cikkben foglalkozott az EU tagországaiban tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségekkel, különös tekintettel a lakosság várható élettartamára. Románia és Bulgária még nem szerepel a 2005-ös adatokon alapuló elemzésben, ami így az unió 25 országát vette górcső alá.
A kutatás összehasonlította a különböző tagországokban az ötvenéves korban várható élettartamot, s azt is összevetette, hogy ebben az életkorban a lakosság átlagosan mennyi egészségben eltöltött időre számíthat még. Óriási eltéréseket tapasztaltak. A várható élettartam tekintetében Olaszország a listavezető. A mediterrán országban a férfiak az ötödik iksz betöltésekor további harminc esztendő megélésére számíthatnak, míg a rangsor legutolsó helyén álló lettek csak 21-re. A különbség tehát valamivel több mint kilenc esztendő. A nőknél az ötvenéves korban várható élettartam Franciaországban a legmagasabb – 35 év –, míg 29 esztendővel Lettországban a legalacsonyabb. A kutatás szerint nagyobb eltérést tapasztalunk a 25 EU-tagország adatai között, ha azt vizsgáljuk, hogy az ötvenéves kor után remélhető életéveket milyen arányban töltik majd egészségesen az emberek. A dánoknál például egy ilyen korú férfi az életéből még hátralévő 28 évből 24-et tartós betegség nélkül él majd le, míg egy észt kortársának a 22 évből csak 9 telik majd egészségben. A magyarok ilyen szempontból az utolsó előtti helyen állnak. A férfiak ötvenéves korukban 23 évből 11, míg a nők 29-ből 11 egészséges életévre számíthatnak. A különbség tehát mindkét nem esetében 13 év a dánokéhoz képest. Térségünkből Lengyelországnak, Csehországnak és Szlovéniának is lényegesen jobbak a mutatói, mint hazánknak.
A The Lancet felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségben eltöltött életévek annál magasabban alakulnak, minél több pénzt költ a GDP arányából egy ország az idősek gondozására. Ezt az összefüggést azzal magyarázzák, hogy az egy főre jutó GDP egyértelműen befolyásolja, hogy az öregek mennyiben tudnak hozzájutni egészségmegőrző szolgáltatásokhoz. Az idősgondozásra fordított kiadások esetleges emelése azonban már eltérően hatna az új és a régi tagországok eredményeire. Ha GDP-arányosan egy százalékponttal megnövelnénk ezt a tételt – ami nem tartalmazza a nyugdíjakat –, akkor a régi tagoknál egy évvel emelkedne az egészségben eltöltött életévek száma, míg az újaknál 13-mal.