Erőpozícióban az öböl térség

A Gázai övezetben lezajlott háború kezelése is mutatja, mennyire nem egységes az arab világ – mutatott rá N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet szakértője. Az egyes országok különmegállapodásai a nagyhatalmakkal, belső torzsalkodások és a gazdasági adottságok azt mutatják, az arab világ hatalmi súlypontja egyre inkább az öböl térségbe kerül át.

Dubaiba kell menni, mert ott van a pénz – mondta a Financial Times brit lap közel-keleti tudósítója Rijádban. A lap az emírségekből irányítja a helyi hírekről szóló mutációját, s nem Kairóból, ahogy azt korábban tette. Egyiptom eddig sem kelhetett versenyre az öböl térség országaival üzleti téren, ám politikailag Kairó ezelőtt megkerülhetetlen volt. N. Rózsa Erzsébet azt mondta, a szemünk előtt zajlik az átrendeződés, a korábbi hatalmi központ Szíriából és Egyiptomból a tehetős öböl térségbeli államokhoz kerül, amelyek egyre aktívabbak diplomáciai és politikai téren is.
Egyiptom a gázai vérontás idején kimondatlanul Izraelt támogatta lépéseivel, lezárva tartva a rafahi átkelőt. A döntés nagy felzúdulást váltott ki az arab világban, így az öböl térségben is. Kairó ugyan továbbra is úgy véli, az al-Azhar évezredes egyeteme, katonai ereje és népessége okán magánál tartja az arab világ első számú vezetőjének titulusát, napjainkra bizony megkopott Egyiptom fénye. A gázai háborút lezáró tűzszüneti megállapodáshoz legtöbb köze ugyan Kairónak van, de az ezt követő időben három ország ajánlott fel nagyobb segítséget az újjáépítéshez: Szaúd-Arábia egymilliárd dollárt ad, Kuvait 34 millió dollárral segíti az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkáját, az Egyesült Arab Emírségek pedig – amely tavaly 280 millió dollárt adott a palesztinoknak – azt vállalta, hogy 1300 házat épít fel a lebombázott területen.
Az Arab Liga is a szaúdi béketervet tette magáévá, amely az izraeli–palesztin viszály rendezését célozza. Így legutoljára, 2007-ben a szaúd-arábiai Taifban ültek össze a Fatah és a Hamász vezetői, s alakították meg a rövid életű egységkormányt. A hat öböl menti ország – Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Omán és Bahrein – ráadásul a világot olajjal és földgázzal látja el, így ütőkártya van a kezükben. A térség visszafogott diplomáciai téren, ám a háttérben annál szorgosabban dolgozik.
A másik régi kulturális-politikai erőközpont, Szíria is nehéz helyzetbe került hatalmas szövetségese, Irán oldalán. Damaszkusz kihasználja ugyan bel- és külpolitikai téren egyaránt Teherán segítségét és közelségét, ám az arab államok körében mégis ő képviseli egyedül az iráni vonalat, a többiek mindannyian vagy semlegesek, vagy a gazdag öböl térség képviselő szoros amerikai kapcsolattal, vagy Észak-Afrikában találhatók, amelyek túlságosan távol esnek a Közel-Kelettől ahhoz, hogy különösebben foglalkoztassa őket a viszály Izrael és a palesztinok között.