Félretájékoztatott a PM

Alaposan rácáfol az IMF hazánkról készült legújabb jelentése a Pénzügyminisztérium által korábban közöltekre. Míg Keller László pénzügyi államtitkár határozottan állította, hogy az IMF nem kifogásolta a kormány bérkompenzációs lépését, a szervezet értékelése ennek éppen az ellenkezőjéről tanúskodik.

Éberen figyeli a magyar kormány minden lépését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely a számára nem tetsző intézkedéseket értékeléseiben kemény kritikával látja el. Bírálatból az IMF legfrissebb jelentésében sincs hiány: a szervezet leginkább a közszolgák 13. havi bérének kompenzációja miatt fejezi ki rosszallását, de aggályait fogalmazza meg az ennek nyomán lecsökkenő költségvetési tartalék és az ellentételezést jelentő homályos kiadáscsökkentés ügyében is. (A közszférában dolgozók 70 százaléka más formában, de megkapja a 13. havi bért, míg a fennmaradó 30 százalék részben jut ehhez hozzá, a pénzt elsősorban a költségvetés tartalékából fizetik ki.) Mint a valutaalap szakemberei írják, a GDP 0,4 százalékát kitevő bérkompenzáció kockázatossá teszi a kiigazító program sikerét, ráadásul az ellentételezésként feltüntetett védelmi és oktatási megszorítások sem lettek pontosan meghatározva. A büdzsé tartalékainak csökkenését a szervezet azért nézi rossz szemmel, mert a pénz elköltésével megnőtt az idei hiánycél elvétésének esélye. Mindezek alapján az IMF újabb intézkedéseket lát szükségesnek annak érdekében, hogy a költségvetés kockázatai mérséklődjenek.
A szervezet jelentése rácáfol Keller Lászlónak, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkárának múlt havi tájékoztatására, a tárca december közepén tartott sajtótájékoztatóján ugyanis az újságírók éppen azt firtatták, mit szól a valutaalap a kormány bérkompenzációs lépéséhez. Keller akkor azt állította, hogy az IMF-nek semmi baja a lépéssel.
A mostani jelentés egyúttal azokat a sajtóinformációkat is alátámasztja, amelyek szerint Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató két héttel ezelőtti magyarországi látogatásán a dicséret helyett kritikával illette a magyar kormány egyes intézkedéseit, és újabb lépéseket sürgetett.
A bérkompenzáció egyébként nem az egyedüli lépés, amelyet a valutaalap ferde szemmel néz. A jelentésben a MÁV ismételt megsegítését is aggályosnak tartják a szakemberek, akik szerint a viszszaeső gazdasági növekedés, a növekvő munkanélküliség és a vártnál magasabb folyómérleg-hiány is gondokat okozhat hazánkban. A költségvetési tanács felállítása az IMF szerint ugyanakkor pozitív hatással lehet a költségvetési fegyelemre, jóllehet a testület munkája érdemben már csak a 2010-es büdzsé elkészítését segítheti.

Zsugorodást jósol az EBRD. A mélyülő globális válság nyomán rontott korábbi előrejelzésén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely tegnap kiadott prognózisában úgy véli: az általuk vizsgált 30 ország a tavaly novemberben jósolt 2,5 százalék helyett az idén mindössze 0,1 százalékos átlagos gazdasági növekedést produkál. Hazánk Ukrajnával és a balti államokkal együtt az öt legrosszabbul teljesítő ország között szerepel: az EBRD szakemberei szerint a magyar gazdaság ebben az évben két százalékkal teljesít kevesebbet, mint tavaly. A legnagyobb visszaesést az EBRD Ukrajnában várja, ahol öt százalékkal zsugorodhat a gazdaság.