Felvételibotrány: Hiller István előre cáfol

Bár a kisdiákoknak még két napjuk van arra, hogy eldöntsék, melyik középiskolába jelentkeznek, az oktatási miniszter már előre cáfolja a köztiszteletben álló tanárok állításait. A pedagógusok szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében komoly gondot jelent majd a diákok közötti rangsorolás, mert a központi felvételi vizsga annyira könnyű volt, hogy tömegesek az azonos teljesítmények. Hiller István szerint sehol sem lesz probléma, igaz, még azt sem tudni, melyik iskolába hányan jelentkeztek.

Még két napjuk van a kisdiákoknak arra, hogy eldöntsék, melyik középiskolában szeretnének továbbtanulni, a jelentkezési határidő pénteken jár le. A szakemberek szerint a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok esetében az elképesztően könnyű vizsga és a szóbeliztetés eltörlése miatt rengeteg lesz az azonos teljesítmény, ezért nagy baj léphet fel a diákok közötti szelektálásnál, Hiller István szerint azonban minden rendben van, és a tanárok rosszul látják a helyzetet. Az oktatási tárca tegnapi közleményében azt állítja: a központi vizsga megfelelően differenciált a tanulók között, és lehetőséget ad a felvételi rangsorolásra. A nyolc-, illetve a hatosztályos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 72,03, illetve 72,3 százalékos eredményt értek el, ami pontosan megfelel az előzetes várakozásoknak. A miniszter a nevetséges feladatokra is magyarázattal szolgált: szerinte „elsősorban nem a lexikális ismeretek, hanem az alapvető készségek és képességek felmérése volt a cél, ezért több feladat újszerű összefüggésekben, szokatlan módon is teret nyitott a tanultak ötletes alkalmazásának”. Leszögezi: a pedagógusokból álló bizottságok által összeállított példák betöltötték a feladatukat.
A középiskolai felvételibotrányt a Magyar Nemzet robbantotta ki. A lapunknak korábban nyilatkozó szakemberek szerint az oktatási tárca alá tartozó Oktatási Hivatal a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok számára olyan könnyű felvételi feladatlapot állított össze, amit a kiemelkedően tehetséges gyerekek többsége könynyedén megoldott, így a vizsga nem szórta szét a mezőnyt. Hiller István legújabb reformja ráadásul megtiltotta a szóbeliztetést, így a tudás és a tehetség helyett egyéb szempontok alapján kell eldönteni, kit vegyenek fel az elitiskolák. Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a hatosztályos gimnáziumoknak készült felmérésben számos olyan feladat volt, amit egy második-harmadik osztályos, átlagos képességű gyerek is különösebb erőfeszítés nélkül meg tudott volna oldani. Szinte az összes gyerek nevetve jött ki a vizsgateremből, és boldogan újságolta, hogy minden példát meg tudott oldani. Hasonlóan nyilatkozott Doba László, a fővárosi Eötvös gimnázium igazgatója is. A szakember szerint elképesztően könnyű, igénytelen volt a hatosztályos magyar központi vizsga, amely nem kérte számon az általános iskolában megszerzett tudásanyagot, de gondolkodásra és kreativitásra sem volt szükség. Az általa javított nyolcvan magyardolgozatot átlagosan kilencvenszázalékosra teljesítették a felvételizők. Leszögezte: azonos pontszám esetén csak szubjektív szempontok alapján dönthetnek arról, hogy kit vegyenek fel. Ez súlyosan igazságtalan, de mivel az oktatási tárca megtiltotta az iskoláknak a szóbeliztetést, nem tehetnek mást. Az Eötvösben azonos pontszám esetén többek között az dönt majd, hogy kinek a szülei, illetve testvérei voltak a gimnázium diákjai.
Hiller István cáfolata azért megalapozatlan, mert a középfokú felvételi eljárás során a gyerekek már a jelentkezések leadása előtt egy hónappal megírták a központi felvételi vizsgát, és az eredmények ismeretében dönthetik el, hova adják be a papírjaikat. Ez azt jelenti, hogy mivel a jelentkezések csak pénteken zárulnak, így jelenleg egyetlen iskola és a miniszter sem tudhatja, melyik intézménybe hányan jelentkeznek majd és milyen teljesítménnyel.
Központi vizsgát a közel százezer felvételiző hatvan százaléka írt. A felvételi vizsga csak a nagy múltú, elismert gimnáziumokban volt követelmény, így annak könnyű volta éppen a legjobb iskolákat érinti majd a legérzékenyebben, hiszen a korábbiaknál is nagyobb túljelentkezés várható a rengeteg jó teljesítmény miatt. A helyzetet tovább súlyosbítja az idén debütáló, Hiller-féle új felvételi rendszer, amelynek értelmében a gimnáziumok már nem szervezhetnek saját írásbeli felvételi vizsgát, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumoknak pedig a szóbeliztetést is megtiltotta az oktatási tárca. A négy évfolyamos középiskolák csak akkor szóbeliztetnek, ha előtte tartottak központi írásbelit. Az írásbeli vizsgák eredménye az összpontszám 50 százaléka, a szóbeli vizsgáké 25 százaléka lehet, vagyis a pontszám egynegyedét mindenképp a hozott pontoknak kell kitennie. Ha a középiskola nem tart írásbelit, akkor pusztán az általános iskolai tanulmányi eredmény alapján kell rangsorolni a diákokat. Az iskola által összeállított egyedi írásbeli feladatsort csak nemzeti, etnikai, kisebbségi oktatási intézményekben írathatnak a felvételizőkkel. A diákoknak már csak két napjuk van arra, hogy jelentkezzenek, az általános iskolák ugyanis február 20-ig, péntekig továbbítják a tanulói jelentkezési lapokat a kiválasztott középiskoláknak. A gimnáziumoknak április 27-ig kell megküldeniük a felvételről vagy elutasításról szóló döntést az érintetteknek. Amennyiben egy iskola első körben a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát tudja feltölteni, rendkívüli felvételi eljárást kell tartania. Fontos tudni azt is, hogy a tankötelezettség miatt minden gyereket fel kell venni még akkor is, ha az általa megjelölt középiskolák elutasítják a kérelmét. Ha az érintett diák a rendkívüli eljárásban sem talált magának helyet, akkor az adott körzetben központilag kijelölt, kötelező felvételt biztosító középiskolában kell megkezdenie a tanulmányait ősszel.